Hatalmas mennyiségű energia termelődne, élhetőbb lenne a sivatag éghajlata, mégsem telepítik be napelemekkel a Földön található sivatagokat.

Ha a Szaharában gigantikus napfarm lenne, akkor a világon négyszer több villamos energiát tudnánk előállítani, benne az európai háztartások millióinak áramellátása is biztosítva lenne. Becslések szerint még a sivatag egy töredékének fotovoltaikus panelekkel történő lefedése több energiát generálhatna, mint amennyit jelenleg Afrika egésze termel.

Feltehető a kérdés, hogy miért nem telepítenek napelemes erőműveket a hatalmas, napsütötte területre?

A világ legnagyobb napelemparkja Kaliforniában található.Forrás: AFP/NurPhoto/Paul Harris

2018-ban egy éghajlati modell felhasználásával tanulmányt készítettek a Szahara napenergia-termelésének lehetőségeit kutató felmérés kapcsán. Mint abból kiderült, ha a napfarm mérete elérné a sivatag teljes területének 20 százalékát, az éghajlati viszonyok teljesen megváltoznának.

A tudósok által alkalmazott modell figyelembe veszi a világ éghajlatának egymással kölcsönhatásban lévő szférái - a légkör, az óceán és a szárazföld, valamint ökoszisztémái - közötti visszacsatolási hurkokat. Nem képesek azonban felmérni a szárazföld és az óceán távolabbi részein bekövetkező változások lehetőségét, amelyek semmissé tehetik az összes ismertetett előnyös prognózist.

A sötétebb napelemek által kibocsátott hő éles hőmérséklet-különbséget okozna a szárazföld és a környező óceánok között, csökkentené a felszíni légnyomást, és a nedves levegő emelkedését, majd esőcseppekbe történő kondenzálódását okozná. Több monszun esetén növények nőnének, és a sivatag kevesebb napenergiát tükrözne vissza, mert a növényzet jobban elnyeli a fényt, mint a homok és a talaj.

Amint a növények növekedésnek indulnak, egyre több víz párologna el, így párásabb környezet alakulna ki, amely serkenti a növényzet további terjedését.

Napelempark KínábanForrás: AFP/Imaginechina/Zhao Xiaojun

A kutatás során alkalmazott modell szerint a Szahara 20 százalékának fotovoltaikus panelekkel történő lefedettsége 1,5 Celsius fokkal emelné a sivatag hőmérsékletét, 50 százalék esetén pedig 2,5 fokkal. Melegednének maguk a napelemek is, ez a jelenség pedig jelentősen rontana hatékonyságukon.

A helyi hőmérséklet emelkedése szintén hatással lenne a globális hőmérsékletre, ami 0,16 Celsius fokoss növekedést jelentene, ami különösen súlyosan érintené a sarkvidékeket, és felgyorsítaná a jégtakarók olvadását az Északi-sarkvidéken - írja összefoglalójában a Magyar Mezőgazdaság.