Nemrég - elképesztő eredményként - a Perseverance Rover nevű "szárazföldi" űrjármű landolt a Mars felszínén. Noha a világ elsősorban a projekt tudományos jelentőségére figyel, nem mellékes, hogy ez és ehhez hasonló űrmissziók hatalmas költségekkel járnak. Összeállításunkban bemutatjuk, mennyibe kerül mindez, illetve hogy milyen nagyszabású űrprojektek várhatók a következő időszakban a mostani sikeres Mars-küldetés után.

Nemrég sikeresen megérkezett a Marsra a NASA Perseverance Rover járműve, hogy élet nyomai után is kutasson a vörös bolygón. A jármű emellett szállít egy Ingenuity nevű drónt, ami történelmi teljesítmény, mivel ez az első motoros légi jármű egy másik bolygón.

A 2020 júliusában indult projekt azonban igen költséges misszió. A Forbes kiemelte, hogy a NASA saját számításai szerint a misszió teljes életciklusára 2,7 milliárd dollárt fordít. Ennek jelentős részét (2,2 milliárd dollár) magának az űrhajónak a tervezésére és kivitelezésére költötték, míg az Atlas V rakéta indítási szolgáltatásai 243 millió dollárba kerültek, a kétéves elsődleges missziós műveletek pedig várhatóan 300 millió dollárt emésztenek fel.

A Perseverance csupán a harmadik legdrágább a NASA Mars-küldetéseinek körébenForrás: AFP/Handout/NASA

Ha inflációs hatásokkal is korrigáljuk a költségeket, akkor a teljes összeg várhatóan 2,9 milliárd dollárra rúg majd. Noha ez elsőre hatalmas összegnek tűnik, csupán a hetedik legdrágább a NASA bolygókutatási misszióinak történetében. Ha csak a Mars-küldetéseket tekintjük, a Perseverance akkor is csak a harmadik a Viking 1 és 2 (együttesen 7,1 milliárd dollár), valamint a Curiosity Rover mögött – utóbbi összesen 3,2 milliárd dollárba került.

A fentiek mellett a Forbes azt is megnézte, melyek lesznek azok az izgalmas űrmissziók, melyek a tervek szerint még idén, 2021-ben elindulnak.

Kína legnagyobb űrállomása

Miközben a Tianwen-1 nevű űrjármű épp a Mars körül keringve várja, hogy leszállhasson a bolygóra, Kína egy legalább ilyen fontos űrprojektbe is belevág 2021-ben. Márciusban ugyanis elindulhatnak az eddigi legnagyobbnak tervezett kínai űrállomás első elemei az űrbe, a két korábbi kísérleti bázis után.

A tervek szerint összesen hat misszióval készülne el 2022-re a gigantikus kínai űrállomás, mely a harmadik nagy moduláris űrlétesítmény lenne a Mir és a Nemzetközi Űrállomás (ISS) után. Idén tavasszal ennek az első fázisa valósul meg, amely a Tianhe (Mennyei Folyó) nevet kapta. A hat küldetés között egyébként lesz olyan is, amely kínai asztronautákat szállít.

A NASA visszatér a Holdra

A NASA jelenlegi legnagyobb, a Holdat célzó projektje az Artemis program, amelyet idén a Peregrine 1 nevű teherszállítási misszióval támogatnának meg. A tervek szerint a felszállás június 20-án valósul meg a floridai Cape Canaveralból.

A NASA hamarosan visszatérne a HoldraForrás: AFP/Nasa

A projekt különlegessége, hogy a rakomány szállítását egy magáncég, az Astrobotic által tervezett egység bonyolítja majd.

Az első aszteroidaterelés

Már hosszú ideje sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy mit lehetne tenni, ha egy hatalmas aszteroida a Föld felé tartana. Az egyik lehetséges megoldás, hogy el kellene terelni, amit most először élesben is tesztelni fognak.

A NASA és az Európai Űrhivatal ugyanis közös küldetést indít július 21-én, melynek neve DART (Double Asteroid Redirection Test). Egy két részből (Didymos és Didymoon) álló kettős asztreoida 2022 októberében közelíti majd meg a Földet, és a terv az, hogy egy úgynevezett „kinetikus elhajlás" technológiát alkalmazva lényegében ütköztetik az egyiket (Didymoon) egy 500 kilogrammos űrjárművel.

A cél az, hogy az aszteroidát letérítsék a pályájáról. A DART egyébként a SpaceX Falcon 9 rakétáján indul majd be, azaz Elon Musk vállalatának munkájára az amerikai űrhivatal továbbra is támaszkodni fog.

Lapozzon, a cikk a következő oldalon folytatódik!