Grönland rendkívül gazdag ásványi anyagokban. Bővelkedik vasérc, réz, cink, arany, urán, valamint könnyű és nehéz ritkaföldfémekben. A várhatóan hamarosan megnyíló kínai érdekeltségű bányák azonban felkorbácsolták az indulatokat, mert környezetvédelmi és geopolitikai aggályokat is felvetnek. Összeállításunkban azt is bemutatjuk, miért lesz a különleges sziget gazdasági értelemben a világ egyik legizgalmasabb része a közeljövőben.

A közel 58.000 embernek otthont adó Grönland a világ legnagyobb szigete. A mintegy 811.000 négyzetkilométerének nagyjából 80 százaléka jéggel borított. Ezért a kutatók álláspontja szerint, valószínűleg a nyári évszakban tévedhetett oda sok-sok éve Vörös Erik, izlandi viking, aki a tizedik században a sziget mellett először elhajózva azt „zöld földnek" nevezte el.

Napjainkban Grönland legfőbb gazdasági mozgatórugója a halászat és az idegenforgalom, de a sziget hatalmas természeti erőforrásai és a ritka ásványok miatt egyre növekvő érdeklődést vált ki a világ legnagyobb hatalmai részéről.

Grönlandi látképshutterstock

Értékes ásványkincsekre épülhet a grönlandi jövő

A sziget lakói dánok, 1979 óta sajátos, félautonóm státuszban van a terület Dánia fennhatósága alatt. Grönland 2008-ban tett további lépéseket a politikai autonómia felé. A lakosok megszavazták, hogy az ország jogalkotási és végrehajtási hatásköröket átruházza a grönlandi parlamentre, míg Dánia megtarthatta a külügyeket illetve a védelemi és monetáris politikát. Cserében azonban Dánia jelentős mértékű támogatást vont meg a szigettől, így Grönland kormányának a tervezett bevételhiányt új forrásokból kell kompenzálnia.

Erre Grönland legjobb lehetősége az ásványi források és a kőolaj. A szigetország a múltban csak kisméretű kriolit bányászatot folytatott, a készletek kimerüléséig, 1987-ig, ami az alumíniumgyártás egyik legfontosabb alapanyaga.

Kriolit (illusztráció)Forrás: Biosphoto via AFP/Monique Berger / Biosphoto/Monique Berger

A globális felmelegedés miatti az olvadó jégréteg helyén viszont az utóbbi években elindultak a feltárási tevékenységek, és hatalmas nyersanyag potenciált azonosítottak a geológusok.

Grönlandon most a figyelem Narsaq a kicsiny, 1200 ember lakta déli grönlandi városra irányul, mely több mint egyórányi hajóútra van a legközelebbi, másik grönlandi közösségtől. A távoli település azonban annál nagyobb stratégiai jelentőséggel bír.
Becslések szerint a várost körülvevő sziklás dombok a világ ritkaföldfém-ásványainak mintegy negyedét tartalmazzák.A cérium, lantán és az egyéb ritkaföldfémek kulcsfontosságú nyersanyagok napjaink számos technológiájához; az okostelefonoktól az elektromos autókon át az MRI-gépekig. A fémforrásokat továbbá szupererős mágnesek létrehozására használják, amelyek olyan erőgépeket segítenek, mint a szélturbinák, elektromos járművek, harci repülőgépek és fegyverrendszerek.

A Narsaq-i Kuannersuit-hegy a világ egyik legnagyobb ismert ritkaföldfém-lelőhelye. A 17 különböző kémiai elemet magában foglaló ritkaföldfém-csoport sok helyen megtalálható a Földön, változó összetételben, de sehol sem ilyen csábító mennyiségben és összetételben, mint ott.

A bányászat költségei

Azonban a kitermelésnek költségei vannak - anyagi és környezevédelmi szempontból egyaránt.
Egy bánya létesítéséhez hatalmas tőkeinjekciókra van szükség, általában egy nemzetközi bányászati konglomerátumtól.

A Kuannersuit-hegy tetején, tíz évig tartó küzdelem után a grönlandi környezetvédelmi hatóságok előzetesen jóváhagyták a Greenland Minerals bányavállalat környezetvédelmi terveit. A Kvanefjeld, az  ausztrál Greenland Minerals tulajdonában van, legnagyobb részvényese és stratégiai partnere viszont a kínai Shenghe Resources. A bányában radioaktív anyag, az urán kitermelése is folyna, amit egyes lakosok a környezetvédelmi aggályok miatt elleneznek.

Narsaq városashutterstock

A másik bányászati projekt, a Tanbreeze, amely az előbbitől kevesebb mint 50 kilométerre fekszik, szintén ritkaföldfémeket tartogat. A Tanbreeze szintén egy ausztrál, azonos nevű vállalat érdekeltségébe tartozik. Ez a bánya kisebb és nincs uránja sem, így a helyi viták jelenleg elsősorban a Kvanefjeld-projekt miatt zajlanak. Mindkét cég arra számít, hogy Grönland kormánya hamarosan engedélyt ad nekik a bányászat megkezdésére, azonban a lakosság most visszakozni látszik attól, hogy támogassák a tevékenységek elindítását.

A hegyvidék fontos nyersanyagokat rejtshutterstock

Ezért fontos Grönland

A sziget jelentősége egyébként nagyjából épp tíz éve, 2010-ben értékelődött fel ennyire, amikor Kína azzal fenyegetőzött, hogy megszünteti a ritkaföldfémek Japánba történő szállítását, és szigorította a kvótákat a nemzetközi vásárlók számára is.
Grönland stratégiai értéke szorosan kapcsolódik az észak-atlanti új hajózási utakhoz, amelyek az olvadó sarki jégsapkák miatt nyíltak meg, és drámai módon lerövidítették a tengeri kereskedelem utazási idejét. Az Egyesült Államokkal kereskedelmi csatába keveredett Kína nagyratörő álmokat szövöget az észak-atlanti hajózási utakon keresztüli kereskedelemmel kapcsolatban.

Peking jelenleg hatalmas infrastrukturális projektjét tervezi, hogy az északi-sarkvidéki hajózási utak fejlesztésével létrehozza a "sarki- selyem" utat. Ezért a kontinensnyi ország új repülőterek és bányászati létesítmények építését javasolta Grönlandon 2018-ban, de végül visszavonta ajánlatát, miután Dánia nyilvánosan kifejezte aggodalmát Kína Grönland iránti túlzott érdeklődése miatt.

Sarki fény, NasdaqForrás: Cultura Creative via AFP/Alex Eggermont

Grönland az amerikai fegyveres erők számára is előnyös helyen van. Az Egyesült Államoknak és Grönlandnak a második világháború óta van megállapodása az amerikai katonai eszközök elhelyezéséről a szigeten.
A Thule légibázis Amerika legészakibb légierő-bázisa.1943 óta működik és ballisztikus rakétákkal ellátott figyelmeztető és műholdas nyomkövető rendszerrel rendelkezik.

De Grönland kiemelt szerepet játszik az európai tervekben is. Az EU célja, hogy diverzifikálja nyersanyag-beszállítóit, ezért 2014-ben partnerségi megállapodás jött létre Grönland és az EU között, amelyben szorosabb kapcsolatok kiépítésére törekszenek. Ebben szerepet játszottak a terület bányászati iparába bevont nagymérvű kínai tőke miatti európai aggodalmak is, amelyeken az Egyesült Államok és Japán is osztozik.

Erősödő geopolitikai verseny

A közelmúlt egyik fontos fejleménye pedig az volt, 2019 augusztusában Donald Trump akkori amerikai elnök ajánlatot tett Dániának Grönland megvásárlására.

A hír nagy diplomáciai visszhangot váltott ki, a helyi lakosság visszautasítással fogadta a hírt, azonban a nagyfokú elnöki érdeklődés egyértelműen rámutatott arra, hogy a sziget geopolitikai jelentősége milyen hatalmas.

  • Trump, Grönland iránti ajánlatának célja elsősorban a ritkaföldfém-ellátás kínai dominanciájának megfékezése volt. Az Egyesült Államok egykor a világ legnagyobb ritkaföldfém-termelője volt, viszont körülbelül 20 évvel ezelőtt Kína letaszította a trónról, jelenleg pedig kínai behozatalra szorul. Mivel a ritkaföldfémek elengedhetetlennek a fegyveripar szempontjából is, így egyértelmű, hogy Grönland stratégiai fontosságú az Egyesült Államok számára.
  • Grönland az Egyesült Államok legészakibb katonai bázisának ad otthont, egy nagy bánya által generált bevétel, és az ezzel összefüggő erős kínai jelenlét stratégiai fenyegetést jelenthet, ráadásul Oroszország is építi a katonai bázisait az Északi-sarkvidéken.
Egy teherhajó Gröndland közelébenForrás: Shutterstock

De mi lesz a környezettel?

Az így vagy úgy, de mindenképpen ígéretes gazdasági potenciál ellenére vagy azok mellett is, rögzíteni kell, hogy Grönland egyik projektje sem lenne éppen mentes a környezeti szennyezéstől, ha megvalósulna. A két, imént említett bányaipari projekt esetében mindkét nagy cég azt tervezi, hogy a kiemelt kőzetet helyben dolgozzák fel, koncentrátumokra szétválasztva, hogy végső feldolgozásra küldjék őket.

Tanbreez bányahulladékát egy tóhoz vezetnék, amelyben ugyan nem élnek halak, de egy nagy populációjú, sarkvidéki folyót táplál. A társaság napi mintegy 550 tonna hulladékot tervez a tóba ereszteni. A Kvanefjeld-bánya ennél sokkal több hulladékot termelne, naponta mintegy 8500 tonnát. A Greenland Minerals a kvanefjeldi bányából származó radioaktív hulladék tárolására egy 45 méteres beton gátat építene. A lakosok azonban aggódnak, hogy a szennyezett víz beszivárog a közeli folyókba, ha a gát megsérül.

Narsaq színes házaishutterstock

A grönlandi bányászati területek kevesebb mint 16 kilométerre vannak a sziget déli csücskétől, amely az UNESCO Világörökség része. A vita lassan politikai válságot okoz az ottlakók közt. mert bár gazdaságilag előnyös lenne a bányák megnyitása, de sok grönlandi aggódik a szennyezés miatt.
Bennszülöttként sok-sok éven át harmóniában éltünk a természettel, ezeket a földeket vadászatra és halászatra használjuk."- mondta Mariane Paviasen, a városban élő egyik ellenzéki képviselő.

Az érdekek ütközése

A Dán Királyság önálló területeként Grönland bruttó hazai terméke körülbelül évente nagyjából 3 milliárd dollár (900 milliárd forint). Mivel kormánya leginkább halászatból és a Koppenhágából érkező támogatásokból él, így szívesen fogadja a külföldi befektetéseket. A Kvanefjeld-i projekt évente körülbelül 245 millió dollár (74 milliárd forint) bevételt jelentenének, ami az állami kiadások nagyjából 15 százaléknak felel meg.Grönland kormányának természeti erőforrásokért felelős minisztere, nemrégiben úgy nyilatkozozott, hogy ha a grönlandiak most úgy döntenek, hogy mégsem támogatják a kvanefjeldi bányaprojektet, annak súlyos következményei lesznek.Bolondot csinálunk a befektetőkből, és így az egész ország hitelessége forog kockán"

- mondta Vittus Qujaukitsoq.

Minden egyes grönlandi bánya fejlesztése mintegy 500 millió dollárba kerül, állítják a cégek, így a fejlesztések esetleges lefújása esetén, hatalmas befektetett eszközök forognak kockán. 

Az előrejelzések szerint a ritkaföldfémek iránti kereslet 2050-ig akár tízszeresére is megnőhet. Kína jelenleg egymaga szállítja a világpiaci kínálat 98 százalékát. Az, hogy Grönland végül változtat ezeken az arányokon a közeljövőben, hamarosan kiderülhet.