A 14. ötéves terv számos technológia területet fog kiemelten kezelni, így például az egészségügyet, a kvantumszámítást és a félvezetőket.
Li Ko-csiang kínai miniszterelnök arra nem tért ki a parlamenti felszólalásában, hogy ez összegben kifejezve mennyit fog kitenni. Az azonban biztos, hogy az erre irányuló kiadások 2020-ban a GDP 2,4 százalékát tették ki, és
az elmúlt években több, mint 10 százalékkal nőttek, elérve a 378 milliárd dollárt.
A pénzből Kína innovációs rendszerének javítása érdekében gyorsabban fogják fejleszteni a nemzeti laboratóriumokat, javítani a tudományos és technológia képességeiket, mivel szeretnének jelentős áttöréseket elérni a kulcsfontosságú területeken.
Mindemellett a kínai miniszterelnök több, mint
6 százalékos gazdasági növekedést tűzött ki 2021-re
az Országos Népi Kongresszuson elhangzott beszédében. Tovább szeretnék növelni a munkahelyek számát, idén 11 millióval, és csökkenteni a városi munkanélküliségi rátát 5,5 százalékra.
A kitűzött cél nem tűnik lehetetlennek, a Fitch Ratings szerint is a vártnál erősebb lehet az idei gazdasági növekedés az országban. Az elmúlt néhány hónap adatai arra utalnak, hogy a kínai hazai fogyasztás lendületes talpra állást produkál. Elsősorban a vendéglátóiparban érezhető a belső fogyasztás kiugró növekedése az idei lezárások után. A világgazdasági környezet is támogathatja majd a kínai növekedést, és különösen 2021 második fél éve lehet erős, ahogy egyre több ember kapja meg a koronavírus elleni oltást.
Kína gyakorlatilag az egyetlen olyan jelentős gazdaság volt, mely a koronavírus-járvány ellenére is 2,3 százalékos növekedést tudott produkálni a tavalyi évben.
Mindezek következményeként pedig
Kína már 2028-ban a világ legnagyobb gazdasága lehet,
megelőzve az Egyesült Államokat – mondja Homi Kharas, a Brookings Institution elemzője. Ez pedig két évvel hamarabbi időpont az eddig vártnál