2021 első fele még bizonyosan a koronavírus-járványról és a nyomában járó válságról szól. Sok országban most lángolt fel a világjárvány harmadik hulláma, így - bár számos jele van a vártnál akár gyorsabb talpra állásnak - a gazdasági és társadalmi feszültségek globálisan vannak jelen. A politikai döntéshozók közt egyetértés van abban, hogy a helyreállításhoz jól megfontolt és átfogó gazdaságélénkítő programok szükségesek, ezek stratégiája azonban országonként eltérő. Összeállításunkban azt mutatjuk be, a Magyarországon is jelentős befektetéseket végrehajtó cégeiről ismert ázsiai ország, Dél-Korea, hogyan támaszkodik a modern digitális technológiára és a fenntartható beruházásokra az újrainduláshoz.

Dél-Korea előre menekül. A rendre a világ leginnovatívabb országaként emlegetett államban a saját képükre formálták a koronavírus miatti "új irányvonalat", azaz a Koreai-félsziget déli országának „New Deal"-jét. A Gazdasági és Pénzügyminisztérium (MOEF) kiadta a nagy átalakulásról szóló nemzeti stratégiát, amelyben kimagasló szerepet szán az okos, illetve a zöld beruházásoknak.

A New Deal fogalma alatt eredetileg Franklin D. Rooseveltnek, az Egyesült Államok korábbi elnökének 1933-1939 közötti átfogó kormányzati intézkedéseit szokás összegezni, mely akkor a kiutat jelentette az USA számára a nagy gazdasági világválságból. Az „új irányvonal" válságkezelő csomagja - az állam hangsúlyos gazdasági beavatkozása révén - a korabeli Amerikai Egyesült Államokat győztesként hozta ki pár évvel korábbi nagy gazdasági megroppanásból.

Korea új irányvonala

A három fő pillére épülő koreai újraindítási stratégia széleskörű nemzetközi érdeklődést váltott ki:

  • A Green New Deal az ipar zöldítésére irányul.
  • A Digital New Deal a digitális gazdaság felé történő átmenet intézkedéseit tartalmazza.
  • Míg a harmadik pillér a foglalkoztatás és a szociális biztonsági hálók megerősítését célozza meg.

Mindezt már a koronavírus-járvány utáni időszakra tekintve.

Szöul az "okosváros", Dél-Korea fővárosaForrás: Shutterstock

Ebből a három fő pillérből a foglalkoztatásnál mutatkozik az első jelentős szám: Szöul mintegy 144 milliárd dollárt (több mint 43 ezer milliárd forintot) tervez befektetni közel kétmillió új munkahely létrehozására 2025-ig, ebből mintegy 51 milliárd dollárt különféle digitális célokra szánva a munkahelyteremtéssel összefüggésben. Ebbe beletartozik a mesterséges intelligencia erősebb integrációja a gazdaság egészében, az oktatási infrastruktúra digitalizálása és az "okos" innovációk beépítése a városi terekbe.

"Okosparkoló" SzöulbanForrás: Shutterstock

A gazdasági struktúrák egyre inkább digitalizálódnak és zöldebbek lesznek, ezért a kormány nem titkolt célja, hogy a munkaerőpiacot is felkészítése a jövőbeli technológiákra, vagyis fejlesztését ezekkel a területekkel együtt képzeli el. Korea tíz kulcsfontosságú projektet irányzott elő a zöld mobilitástól az intelligens egészségügyig.

A "gazdaságzöldítés" irányvonala

A Green New Deal a megújuló energiára, a zöld infrastruktúrára és az ipari szektorra összpontosít. Ez összhangban áll azzal, hogy az ország 2050-re szeretné elérni a szén-dioxid-semlegességet. Korea jelenleg a világ negyedik legnagyobb szénimportőre, és a harmadik legnagyobb befektető a tengerentúli szénprojektekben. A 2050-es szén-dioxid-semleges stratégia viszont megköveteli a megújuló energiaforrásokra való áttérést, ezért a szénerőművek fokozatos megszüntetését vagy cseppfolyósított földgázzal működőre történő átalakításukat irányozták elő Szöulban. 

Az energiatakarékosság érdekében intelligens hálózatrendszereket hoznak létre, és bővítik a tiszta és megújuló energiák kínálatát, mint például a szél, a napenergia és a vízenergia. Szöul középtávú törekvése az, hogy 2030-ig 32 gigawatt napenergiát és 12 gigawatt szélenergia-kapacitást biztosítson. Az állam növeli az elektromos töltőállomások számát, és a régi dízelüzemű autókat LPG vagy elektromos járművekre cserélik. Az önkormányzati bérlakásokat, kulturális létesítményeket, valamint az iskolákat energiahatékony, környezetbarát épületekké alakítják át.

Okosrobot segíti a turistákat Szöul repterén, amely a világ egyik legforgalmasabb légikikötője.Forrás: Shutterstock

Ezenkívül a zöld ipar innovációjának támogatása érdekében a kormány 100 intelligens gyár felépítését tervezi, amelyek minimalizálják a szennyezést azáltal, hogy az ipari hő és hulladék újrafelhasználásával megújuló energiát használnak.

Digitális újraindulás

A "Digital New Deal", azaz a digitális átállás irányvonala elsősorban az épülő gyárak kapcsán jelentkezik, amelyek működését 5G-vel és mesterséges intelligenciával optimalizálják. Egyúttal a termelés kapcsán a beszállítókat és kisvállalkozókat is arra ösztönzik, hogy szintén mesterséges intelligencia segítségével hajtsák végre tevékenységük megújítását. A kormány segítséget nyújt az intelligens gyártáshoz, például a kutatás és fejlesztés népszerűsítésével, a professzionális munkaerő növelésével, az induló vállalkozások támogatásával.

Természetesen nem Dél-Korea az egyetlen, mely az 5G technológia jelentette előnyöket már nem pusztán a lakosság vagy a vállalatok működtetése kapcsán használná ki. Ahogy arról az Origo ebben a cikkében beszámolt, Kínában szintén nagy volumenű fejlesztéseket terveznek az ipari internet kapcsán.
Telekommunikációs kamerarendszer SzöulbanForrás: Shutterstock

A "Green New Deal" és a "Digital New Deal" szorosan kapcsolódik a harmadik pillérhez, így közreműködik a foglalkoztatási és szociális biztonsági háló megerősítésében, növelve a gazdasági bizonytalanságokkal szembeni ellenálló képességet. Az emberi erőforrásokba történő befektetések magukban foglalják a foglalkoztatás bővítését, a lakosság számára nyújtott juttatások növelését és képzési programokat biztosítanak. 

Dél-Korea a digitális szakadék csökkentése érdekében például azt tervezi, hogy mintegy 100.000 embert képeznek ki a mesterséges intelligenciáról, és általában véve, a digitális technológia jelentette előnyökről. Ezenkívül a vidéki lakosok és a kiszolgáltatottabb helyzetű emberek számára javítani fogják a digitális infrastruktúra hozzáférhetőségét. Nagy sebességű internetes hálózatot építenek ki 1200 vidéki faluban, beleértve a szigeteket és más távoli területeket is.

Szöul 5G lefedettsége a világ élvonalában vanForrás: Shutterstock

Tovább bővítik az „okostelepülések" számát is. Olyan innovációkat adnak hozzá a városi terekhez, mint az intelligens parkolásvezérlő rendszer; LCD kijelzővel, kamerarendszerrel és hangszóróval felszerelt okos-buszmegállók; mesterséges intelligencián (AI) alapuló közlekedési jelzőlámparendszer vagy a drónokkal történő csomagkiszállítás.

Az okosvárosok egyre több területen robotizálnakForrás: Getty Images/Chung Sung-Jun

Dél-Korea régóta kiválóan teljesít a digitális technológiák alkalmazásában, így nem volt kérdés, hogy a kormány koronavírus-járvány utáni újjáépítési stratégiájában előkelő helyet kapnak az innovatív megoldások. Az intelligens városok koncepciója pedig illeszkedik a fenntartható fejlődésre és a helyi közösségek életszínvonalának javítására irányuló törekvésekhez.