A webshopoknak kedvez a harmadik hullám

Miniature shopping cart with food packaging and laptop as a symbol for online shopping.

A kéthetes boltzár katalizátorként hat a webáruházak forgalmára, a tavalyi 38-40 százalékos növekedés az idén a magasabb bázison is megismétlődhet az e-kereskedelemben - írja a Világgazdaság az MTI szemléje szerint.

Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója a lapnak elmondta:

ahogy a járvány első és második, úgy a harmadik hulláma is kedvező hatással van a hazai online kereskedelemre."

Az áruházak nyitvatartását érintő múlt csütörtöki bejelentés után szinte azonnal megugrott a meghatározó webplázák látogatottsága. A többség alighanem felmérte a lehetőségeket, tájékozódott, majd péntektől a rendelésszám is feljebb kúszott. Bár a hét végén visszaesett a forgalom, hétfőn folytatódott a roham. Emögött feltehetően az áll, hogy a hagyományos boltok jelentős kedvezményekkel, akár 30-40 százalékos árleszállításokkal vagy kettőt fizet, hármat vihet típusú akciókkal próbáltak extra bevételre szert tenni a kéthetes leállás előtt.

Összességében a nagy e-kereskedőkről elmondható, hogy a februári, március eleji szinthez képest az elmúlt szűk egy héten legalább 15-20 százalékkal nőtt a látogatószám, 10 százalék feletti mértékben pedig az értékesítés.

Illusztráció Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/Klaus Ohlenschläger

A szakértő szerint minden lezárás és szigorítás katalizátorként hat az online kereskedelemre, nem véletlen, hogy a pandémia óta legalább két-három évet ugrott előre a szektor. A GKI Digital vezető tanácsadója rámutatott: a már meglévő 3,3 millió mellé csupán 50 ezer új online vásárlót hozott a járvány első hulláma, az egész múlt év pedig mintegy 80 ezret. A növekedés motorja tehát elsősorban nem az új belépők vásárlóereje, hanem a meglévő fogyasztóké: gyakrabban és több terméket szereztek be a weben, így a kosárérték is megugrott.

Nem meglepő tehát, hogy a korábbi 6-7 százalék után immár 9-10 százalék az online csatorna súlya a teljes forgalomban, de ehhez az is kellett, hogy a hagyományos kiskereskedelem stagnáljon.

Számos nyugat-európai országban már 15 százalék feletti ez az arány, így van hová fejlődni - olvasható a Világgazdaságban.