Egy üzlet, amelyet az egekbe repített a koronavírus

Megerősítette, növelte az étrend-kiegészítők iránti hatalmas keresletet a koronavírus-világjárvány, és a piaci igény valószínűleg a következőkben csak még nagyobb lesz e termékcsoportra. A Fortune Business Insights által készített jelentés megállapította, hogy az étrend-kiegészítők globális piaca már 2019-ben 108 milliárd amerikai dollár (nagyjából 32 500 milliárd forint) volt, és az előrejelzések szerint 2027-re eléri a 185,16 milliárd dollárt (ez közel 56 000 milliárd), mintegy 6,4 százalékos növekedést prognosztizál a 2020-2027 közti periódusra. Összeállításunkban a piaci helyzetet, az étrend-kiegészítés történetét és a jelenlegi szabályozást járjuk körbe.

A rendelkezésre álló adatok szerint a zajló pandémia rendkívüli mértékben felerősítette a keresletet az étrend-kiegészítők iránt.

A vásárlók világszerte több ide tartozó terméket tettek a kosarukba, főként abban bízva, hogy azok fogyasztásával immunrendszerüket segíthetik a kórokozó elleni védekezésben.

Például egy friss kutatás szerint a járvány eddigi szakaszában az Egyesült Államokban élők több mint 50 százaléka fogyasztott valamilyen vitamint vagy étrend-kiegészítőt. Az iparág ott több mint 750 000 amerikait foglalkoztat.

Hasonlóan jelentős piac az étrend-kiegészítőké Magyarországon is. Mára a hazai fogyasztók egyre nagyobb része egészségtudatosan választja ki élelmiszereit, és törődik a megfelelő táplálkozással. Az étrend-kiegészítők piaca is jelentősen bővült. Jelenleg a hazai forgalom megközelítőleg 40 milliárd forintos nagyságrendű, és közel 7 százalékkal bővült a legutóbbi tizenkét hónap során az előző hasonló időszakhoz képest. Ez hatalmas növekedés 2017-hez viszonyítva, amikor a lakosság 24 milliárd forintot költött étrend-kiegészítők megvásárlására. A forgalmazó vállalatok száma egyre több lett, és az előállított termékek száma is ugrásszerűen megnövekedett.

Illusztráció Forrás: Phanie/VOISIN/PHANIE/Voisin

Jelenleg több mint 15 000 regisztrált étrend-kiegészítő található meg a hazai piacon. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki által a 18-30 év közötti fiatalok körében végzett 500 fős online felmérés szerint a válaszadók 66 százaléka már fogyasztott valamilyen étrend-kiegészítőt. Napjainkra a gyógyszertáron kívüli eladások is egyre jelentősebbek, különösen drogériákban és online. A legnagyobb forgalmat elérő termékek közé tartoznak a multivitamin-, C-vitamin-, magnézium-, szépségvitamin-, ízületi készítmények (glükozamin és kondroitin), a kalcium-, Omega-3-, valamint a D-vitamin-készítmények.

Miért szedünk étrend-kiegészítőket?

A 20. század elején a tudósok az élelmiszerekben található különböző tápanyagok azonosításával kísérleteztek. Miután laboratóriumi körülmények között sikerült szintetizálni az emberi szervezet számára a túléléshez szükséges összes vitamint, a klinikusok az egészségügyi problémákat speciális vitaminkészítményekkel igyekeztek kezelni. Ezek a tabletták lényegében az elődeik voltak azoknak, amiket ma multivitaminként ismerünk.

Ehhez persze kellett egy fontos előzmény: már viszonylag régen bizonyítást nyert, hogy

a megnövekedett gyümölcs- és zöldségfogyasztás csökkenti a szív- és érrendszeri, illetve a rákos megbetegedések előfordulásának kockázatát.

Ez főként a gyümölcsökben és zöldségekben található kulcsfontosságú vitaminoknak és antioxidánsoknak köszönhető. Az azonban azóta sem állítható teljes bizonyossággal, hogy a szintetikusan előállított étrend-kiegészítők önmagukban ugyanezt az eredményt váltanák ki, mint a természetes formában bevitt anyagok.

C-vitamin drazsé gyártása a Budapesti Sütőporgyár VIII. kerületi, Tolnai Lajos utca 25. alatti üzemében (1957) Forrás: Fortepan/Album027

Az étrend-kiegészítők fogyasztása főként a nagyüzemi farmgazdálkodás megjelenése miatt ugrott meg.

A történeti előzmények alapján a mezőgazdaság modernizálása, valamint az előre csomagolt élelmiszereket árusító üzletek elterjedése drámai változáshoz vezetett az emberek étrendjében. Az évtizedekkel ezelőtt termesztett gyümölcsök és zöldségek egyes esetekben gazdagabbak voltak vitaminokban és ásványi anyagokban, mint amelyek manapság a boltok polcain találhatók.

Wasabifarm a japán Nagano városában Forrás: AFP/robertharding/Photo Japan

Például a Texasi Egyetem kutatócsoportja az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának 1950-es és 1999-es adatait tanulmányozta 43 fajta zöldség és gyümölcs beltartalmi értékei tekintetében. Az ez alapján készült összegzés megállapította, hogy

az elmúlt fél évszázadban szignifikánsan csökkent a termesztett növényekben található fehérje, a kalcium, a foszfor, a vas, a riboflavin (B2-vitamin) és a C-vitamin mennyisége.

A tudósok a termőtalaj csökkenő tápanyagtartalmán kívül ezt a termelékenység javítása érdekében használt mezőgazdasági gyakorlatok túlsúlyára vezetik vissza. Így nem csoda, hogy a tápanyagok hiányának pótlására egyre többen kezdtek az étrend-kiegészítők felé fordulni.

Világszerte a fogyasztók több mint ötöde az idősebb generációhoz tartozik, ami növeli az öregedést késleltető, illetve a szervezet leépülését lassító termékekre való igényt. Sokan az ülő életmódból és a helytelen táplálkozási szokásokból fakadó problémákat próbálják kiküszöbölni a különböző készítmények szedésével, vagy épp ilyenek megelőzésére használják azokat.

Ugyanakkor a globális fitneszipar térhódítása, amely 94 milliárd dolláros bevételt könyvelhetett el 2018-ban, erősen fellendítette a fehérjék és aminosavak eladásait is. Szintén évek óta növekszik a kereslet
az esztétikai célok elérését vagy a teljesítmény növekedést támogató étrend-kiegészítőkre is. Az előrejelzések szerint csak az izomtömegnövelő termékek piaca 2027-re elképesztő, 12,8 százalékos mértékben fog növekedni.

Illusztráció Forrás: Getty Images/iStockphoto/Lecic/Dejan Lecic

Mi minősül étrend-kiegészítőnek?

Az étrend-kiegészítők szerepe a test egyensúlyának fenntartásában és a táplálkozás kiegészítésében keresendő. Ez is elkülöníti e termékeket a gyógyszerektől, hiszen a gyógyhatású készítmények a betegségek kezelésére vagy megelőzésére szolgálnak.

A Magyarországon is érvényben levő EU-s szabályozás szerint ezek olyan élelmiszerek, amelyek

a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat, vagy egyéb táplálkozási, vagy élettani hatással rendelkező anyagokat, egyenként vagy kombináltan.

A hazai szabályozás alapján: megjelenési formájuk lehet kapszula, pasztilla, tabletta, port/szirupot tartalmazó tasak, folyadékot tartalmazó ampulla, csepegtetős üveg, vagy más hasonló forma, amely por illetve folyadék kis mennyiségben történő adagolására alkalmas, definiálja az étrend-kiegészítőket az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI).

Illusztráció Forrás: Shutterstock

A magas koncentráció miatt azonban csak egy bizonyos mennyiség fogyasztható egyszerre. A Magyarországon forgalmazni kívánt étrend-kiegészítőket be kell jelenteni az OGYÉI-hez, amelyeket egy bárki számára elérhető listán is közzétesznek.

Az étrend-kiegészítők piaca egyre inkább online lesz

Összességében elmondható, hogy az étrend-kiegészítők iparának növekedése ahhoz kapcsolódik, hogy a lakosság egyre tudatosabban figyel az egészségére. Az internet "elhozta" az információkhoz való könnyebb hozzáférés korszakát, így a fogyasztók naprakészen tudnak tájékozódni a különböző trendekkel és termékekkel kapcsolatban.

Az internetes közösségi oldalak idealizált fotói pedig még tovább erősítették a fogyasztói vágyat arra, hogy a megjelenést esztétikailag is javítsák étrend-kiegészítők alkalmazásával, növelve az irántuk való keresletet.

Illusztráció Forrás: Getty Images/iStockphoto/This content is subject to copyright./Shironosov

Az e-kereskedelmi platformok pedig lehetővé tették, hogy az online étrend-kiegészítő-értékesítés egy teljesen új piaci szegmens legyen. A globális eladásokat tekintve a vitaminok és kiegészítők értékesítésének 77 százaléka az Amazon webáruházán keresztül történik.

A biztonságos étrend-kiegészítés

Az étrend-kiegészítőknek azonban vannak ellenjavallataik, egyes gyógynövényeket vagy akár vitaminokat, ásványi anyagokat nem ajánlanak bizonyos betegségekben. Így különösen azoknál, akiknek betegségei vannak vagy gyógyszert szednek, az étrend-kiegészítők megválasztása különös körültekintést igényel.

A „Biztonságos Étrend-kiegészítő Program" egy hazánkban 2016. óta működő kezdeményezés,
amely a minőségbiztosítás eszközrendszerére támaszkodva kívánja biztosítani, hogy a
programban résztvevő értékesítési helyekre megbízható minőségű biztonságos étrend-kiegészítő készítmények kerüljenek. A Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete általi „MÉKISZ Tanúsított Minőség" védjegy használata szigorú feltételekhez kötött.

Mindazonáltal a gyártóknak ki kell hangsúlyozniuk azt a tényt, hogy a termékek csupán kiegészítők. A változatos, feldolgozatlan és jó minőségű élelmiszerekben gazdag, kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozást és a megfelelő mennyiségű testmozgást semmilyen étrend-kiegészítő nem helyettesíti.