Öt év alatt tízszeresére nőtt a naperőművek beépített kapacitása Magyarországon

Paks, 2019. március 5. Az újonnan átadott paksi naperőmű napelemtáblái 2019. március 5-én. Az ország egyik legnagyobb, 9 milliárdos költséggel készült naperőműve az MVM Csoport megújuló energiatermeléssel foglalkozó tagvállalata, az MVM Zöld Generáció Kft. koordinálásával valósult meg az atomerőműtől néhány kilométerre. A 20,6 megawatt beépített kapacitású naperőmű mintegy 8500 háztartás, azaz több mint 20 ezer ember villamosenergia-ellátását biztosítja. MTI/Sóki Tamás
Vágólapra másolva!
A Nemzeti Energiastratégia egyik kiemelt célja, hogy 2030-ra a hazai áramtermelés kilencven százaléka szén-dioxid-mentes legyen, 2050-re pedig az uniós célkitűzésekkel összhangban tervezik elérni a karbonsemlegességet. A klímavédelmi akcióterv céljai közt szerepel, hogy a következő tíz évben a naperőművek kapacitása több mint a háromszorosára nőjön, illetve 2035-re 200 ezer háztartásnak kellene tetőre szerelt napelemekkel rendelkeznie.
Vágólapra másolva!

Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke elmondta:

Magyarország az elmúlt években jelentős lépéseket tett a klímacélok elérése érdekében. A háztartási méretű napelemek teljesítőképessége a 2015-ös 128 megawattról 2020. szeptember végére 640 megawattra növekedett, ami öt év alatt ötszörös növekedést jelentett.

A hivatal 2020. szeptember végén 79.681 darab háztartási kiserőművet tartott nyilván, melyek közül 65.140-et természetes személyek telepítettek

– ismertette a számokat a MEKH elnöke.

A növekedési tendencia még erősebb volt háztartási méret (50 kilowatt) feletti naperőművek esetén. Ezeknek az erőműveknek a beépített kapacitása az elmúlt öt évben ötvenszeresére nőtt, a 2015-ös 25 megawattal szemben ma 1208 megawattal számolhatunk. A MEKH elnöke kiemelte, hogy a háztartási méretű és háztartási méret feletti erőművek összesített kapacitása 2015-ről 2020 szeptember végére több mint tízszeresére növekedett, 153 megawattról 1848 megawattra.

Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

– mutatott rá Horváth Péter János.

A Nemzeti Energiastratégia adatai szerint a kormány az energiahatékonyság, mint legfőbb célterület mellett az ipari energiahatékonyságot és az elektromos közlekedés térnyerését is kiemelten támogatta.

Az operatív programok forráskeretéből a 2014–2020-as időszakban energiahatékonysági beruházásokra és a megújuló energiaforrások hasznosításának növelésére több mint 600 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás és közel 175 milliárd forintnyi alacsony kamatozású hitel állt rendelkezésre. A 2012–2016 között a kötelező átvételi rendszer (KÁT) keretében közel 215 milliárd forint működési támogatásban részesültek a zöldenergia-termelők. 2017. január 1-jétől a KÁT-rendszert a METÁR-rendszer váltotta, ahol a Nemzeti Energiastratégiában foglaltak szerint 2026-ig a kiosztható maximális éves új támogatástartalom 45 milliárd forint.

A megújulók lendületes térnyerése a szabályozói oldalt is kihívások elé állítja, hiszen a naperőművek termelését biztonságosan kell integrálni a meglévő hálózatba.

– tette hozzá a MEKH elnöke.

Illusztráció Forrás: MTI/Sóki Tamás

A MEKH támogatja a zöld távhőrendszerek kialakítását, a biomassza, a biogáz és a geotermikus energia fűtési célra történő hasznosításának a növelését, továbbá a környezetbarát közlekedés előmozdítását.

A Nemzeti Energia- és Klímaterv célkitűzéseinek megvalósításához a fogyasztóknak is törekedniük kell a hatékony energiafogyasztásra és az energiamegtakarításra,

hiszen a legtisztább energia a fel nem használt energia, írta közleményében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.