A világ első számú kiviteli terméke az olaj. 2018-ban a "folyékony arany" az összes exportált termék globális értékének mintegy 5,9 százalékát adta. A kőolajszállítmányok összességében elképesztően magas összeget 1,113 ezer milliárd dollárt tettek ki abban az évben. De a koronavírus-világjárvány pusztító volt az olajipar számára, és azok az országok, amelyek nagymértékben függenek a nyersanyag exportjától, hatalmas gazdasági károkat szenvedtek. Nem mindenkit érintett azonban ugyanolyan tragikusan az tavalyi árzuhanás, az alábbi olajtermelő országokban, ahol a gazdaság erősen diverzifikált - azaz több lábra állított -, gyors kilábalást prognosztizálnak.

A koronavírus járvány tavaly szinte nullára csökkentette az olaj árát, és emellett körülbelül 1 milliárd hordónyi eladatlan készlet halmozódott fel. Az IMF szakértőinek becslése szerinta közel-keleti és észak-afrikai olajexportőr országok (MENA) 220 milliárd dollár (64.000 milliárd forint) bevételkiesést szenvedtek el tavaly, átlagosan a GDP 6-7 százalékát vette el az olajáresés és a járvány együttesen.A kilábalás viszont gyors, 3-4 százalékos lehet idén. A lista 11 országot tartalmaz: Algéria, Bahrain, Iran, Irak, Kuvait, Libia, Oman, Katar, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Jemen. Az Öböl-menti országok közül sokan már jó ideje kiléptek a pusztán nyersanyag-exportőri pozícióból és diverzifikálták, sokszínűbbé tették a gazdaságukat. Ezekben az államokban a szolgáltatások szerepe sokkal nagyobb, mint a kisebb és szegényebb olajexportőr országok esetében, így főleg azok az afrikai országok, amelyek nagymértékben függenek a kőolajexporttól, nagyobb gazdasági károkat szenvedtek - írja elemzésében a Növekedés.hu portál.

Jelenleg Oroszország, Szaúd-Arábia, és az USA a dobogósok az országonkénti éves olajexport szempontjából. Közülük Szaúd-Arábia a világ második legnagyobb olajkészletének otthont adó királyság. Az első fúrók 1938 márciusában Dammamban leltek olajat, amely vízválasztó pillanat volt a nemzet történelmében. Az ezt követő gazdasági fellendülés Szaúd-Arábiát a világ egyik leggazdagabb országává tette. A G20 nagyhatalmak között is helyet kapott állam jelenleg is a Közel-Kelet egyik legmagasabb GDP-jével büszkélkedhet. 

Szaúd-Arábia a világ egyik legjelentősebb olajkitermelőjeForrás: AFP/Mohamed Alebn Alshaikh

Habár a "folyékony arany" nagy jólétet hozott Szaúd-Arábiának a helyi kőolajforrások a becslések szerint még 70 évre elegendőek. Így 2016-ban Mohammed bin Szalmán herceg elindította az ambiciózus Vision 2030-at. A nagy horderejű reformterv célja a gazdaság diverzifikálása főként a magánszektor megerősítése és a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeinek javítása által. A terv olyan gazdaság megteremtését irányozta elő, melyben az olajtól távol eső ágazatok is virágozhatnak, mint az idegenforgalom és a megújuló energia. Az új gazdasági ökoszisztéma része a digitális átalakulás is.

A fővárosban, Rijádban tavaly megrendezett globális Mesterséges Intelligencia Csúcstalálkozó is jól mutatja, hogy az ország 2030-ra a Mesterséges Intelligencia nagyhatalma kíván lenni és egy innovatívabb jövő felé halad, amelyben a technológiai fejlődés kulcsfontosságú szerepet játszik.

Az Öböl-menti országok nagyrésze a hetvenes évek olajárrobbanását követően hatalmas vagyonra tettek szert, ugyanakkor az elmúlt fél évszázadban volt elég idejük, hogy gazdaságukat több pillérre állítsák. Már közel tíz éves Katar Nemzeti Vízió 2030 (QNV 2030) terve is, amelyben a kormány hivatalosan is kinyilvánította elhatározását a nemzet gazdaságának sokszínűsítésével kapcsolatban.

Doha Katar fővárosaForrás: Shutterstock/Gagliardi Photography

A dokumentumban szereplő lépések hasonlóak a térség más jelentős szénhidrogéntermelő nemzeteiéhez. Az olaj- és gázeszközökből származó bevételeket infrastrukturális beruházásokba forgatták, fejlesztették a közszolgáltatásokat, képezték a munkaerőt, valamint hatalmas összegeket fordítottak az innovációra és a kutatás-fejlesztésre.

Az olajáraktól a leginkább függő, és a gazdaságot kisebb mértékben diverzifikált Irakban és Iránban volt a legnagyobb visszaesés. A kedvezőtlen politikai helyzet miatt Iránban már 2019-ben, a járványtól függetlenül is erős recesszió zajlott, sőt súlyos gazdasági problémák a nyugati szankciók hatására már 2016-tól látszódnak a GDP-n. Habár Irak értékes olajtartalékokkal rendelkezik, a mindennapos, nem egyszer fegyveres konfliktusok és a zavaros közigazgatási rendszer szinte ellehetetleníti a gazdaságot.

A Perzsa-öböl országaiForrás: Google Maps

A kevéssé diverzifikált gazdaságú afrikai országokban is súlyos volt a koronavírus-válság hatása. Ghána esetében a visszaesést valamelyest csökkentette az arany árának és az iránta mutatkozó keresletnek az emelkedése. Az ország jó példa a több lábon álló gazdaságra, hiszen az olaj termelése a bruttó hazai terméknek alig 3,8 százalékát érte el a tavalyi év elején, a mintegy 192 ezer hordós termeléssel. Ezt pedig nagyrészt annak köszönheti, hogy a nyersanyagon kívül az országban értékes aranylelőhelyek és rengeteg kakaóbab is található. Ghána az afrikai kontinens második legnagyobb aranytermelője, így ez a három nyersanyag adja az exportbevételeinek 80 százalékát.

Habár az elmúlt hónapokban újra elindult az emelkedés és az olaj ára mára túllépte a hordónkénti 60 dollárt, az országok gazdaságának a recesszióból történő teljes kilábalásra azért még várni kell.