Az MNB tízmillió forint bírságot szabott ki egy magánszeméllyel szemben a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. A magánszemély a vizsgált időszakban a Magyar Állam által kibocsátott kárpótlási jegyekre vonatkozóan számos alkalommal hajtott végre önkötést eredményező tőzsdei tranzakciókat, valamint nagy volumenben adott be – valós kereskedési szándék nélkül –, majd vont vissza rövid időn belül ügyleti megbízásokat. Mindezzel hamis, félrevezető jelzéseket küldött a befektetőknek az értékpapír keresleti-kínálati viszonyairól.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított annak vizsgálatára, hogy a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) bevezetett, Magyar Állam által kibocsátott kárpótlási jegyet érintően végrehajtott tőzsdei megbízásaival a magánszemély tiltott piaci manipulációt valósított-e meg.

A jegybank az eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján feltárta, hogy a magánszemély a vizsgált időszakban tiltott piaci manipulációt követett el a Magyar Állam által kibocsátott kárpótlási jegyekkel kapcsolatos egyes ügyleteivel.A magánszemély 145 alkalommal adott be közel 30 ezer darab értékpapírra vonatkozóan önkötést eredményező tőzsdei megbízásokat. Olyan tranzakciókat hajtott tehát végre, ahol mind a vételi, mind pedig az eladói oldalon ő szerepelt. Ezen kívül a vizsgált személy közel 2 ezer esetben olyan megbízást adott az értékpapír kapcsán, amelyet később visszavont. A visszavont megbízások – a pontos részletek ismeretének hiányában – azt a benyomást kelthették a piac többi szereplőjében, hogy az értékpapír forgalma magas, mivel arra vonatkozóan kiemelkedően nagy mennyiségű vételi, illetve eladási megbízást rögzített a magánszemély. Összességében a visszavont megbízásokban szereplő értékpapír mennyisége többszöröse volt az értékpapírra vonatkozó összes kötésben ténylegesen résztvevő mennyiséghez képest.

MNB Magyar Nemzeti Bank, Budapest, épületFotó: Polyák Attila - Origo

Az MNB a magánszemély önkötései, és visszavont megbízásai közül kiszűrte azokat, amelyek jelentős mértékben tértek el az átlag befektető valós kereskedési szándékot magában foglaló tőzsdei tevékenységétől. A végül jogsértőnek minősített megbízások kapcsán ugyanis – különösen egy olyan alacsony likviditású értékpapír esetében, mint a kárpótlási jegy – a beszerzett bizonyítékok alapján megállapítható volt: azok nem értékelhetőek olyan megbízásként, amelyek az értékpapír tényleges megszerzésére, avagy elidegenítésére irányultak volna. Így ezen esetekben egyértelműen megvalósult a piaci manipuláció.

A jegybank mindezek alapján megállapította, hogy a magánszemély e megbízásai félrevezető jelzéseket adhattak a befektetők számára a kárpótlási jegy keresleti-kínálati viszonyairól. A vizsgált személy piaci manipulációt megvalósító ügyletei sértették a kárpótlási jegyek tőzsdei kereskedésének tisztaságát és átláthatóságát.Mindezek miatt az MNB ma publikált határozatában megtiltotta a magánszemélynek, hogy ismételten megsértse a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és összesen 10 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki rá. Az MNB a piacfelügyeleti bírság meghatározása során súlyosító körülményként értékelte, hogy a magánszemély hosszabb időn keresztül végezte jogsértő tevékenységét, továbbá az ügyfél nagy számban valósított meg önkötést eredményező ügyleteket és vont vissza megbízásokat. Az MNB enyhítő körülményként értékelte, hogy a magánszemély a jogsértő tevékenységével önként felhagyott. Az ügy kapcsán a jegybank tiltott piacbefolyásolás bűntettének gyanújával feljelentést is tesz az ügyészségen - áll az MNB közleményében.