A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi sarok rovatában ma az alábbi kérdésre keressük a választ a jegybank szakértőitől: „Áruhitelt szerettem volna felvenni, de a bankom elutasította kérést, mondván, rajta vagyok a negatív banki adóslistán. Mennyi ideig nem kaphatok hitelt?" (N. Dóra, Záhony). Válaszol dr. Nádra Ildikó, az MNB felügyeleti szóvivő-helyettese.

A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR, korábbi nevén „BAR-lista") egy adatbázis, amelyet az MNB által felügyelt BISZ Zrt. üzemeltet. Nyilvántartja a magánszemélyek és a vállalkozások hitelvisszafizetési múltját. A rendszer a hitelszerződésekkel kapcsolatos – pozitív és negatív – adatokat egyaránt tartalmazhatja.

Az adatbázist azért hozták létre, hogy a bankok még pontosabban mérhessék fel az ügyfelek hitelképességét, ennek érdekében adatokat kérhetnek a KHR-ből. A pénzügyi intézmények ezen, illetve az ügyfél által megadott további információk alapján döntenek (saját adósminősítő eljárásuk során) a kölcsön folyósításáról vagy a kölcsönkérelem elutasításáról.

A hitelszerződések megkötésekor a pénzügyi intézmények jogszabály alapján kötelesek a szerződés és az ügyfél adatait rögzíteni a KHR-ben, mindezt az ügyfél hozzájárulásától függetlenül. Ezek közül a legfontosabb adatok a következők: az ügyfél neve, címe, személyi azonosítói, a szerződés típusa, megkötésének és lejáratának, megszűnésének ideje, a hitel összege, devizaneme, a törlesztés módja és gyakorisága, a fennálló tőketartozás és a törlesztőrészlet összege.

IllusztrációFotó: Szabó Gábor - Origo

Akkor kerülnek be „hitelmulasztás" címen a rendszerbe adataink („negatív adatok"), ha a lejárt és meg nem fizetett tartozásunk összege több a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbér összegénél, és az immár 90 napot meghaladóan fennáll.

Hitelszerződésünk megkötése előtt viszont nyilatkozhatunk arról is, hogy pozitív adósként is legyenek adataink lekérdezhetőek a rendszerből, ne csak késedelmes fizetés esetén, negatív adósként.
Azok az adatok, amelyek mulasztás vagy a késedelmes teljesítés miatt kerülnek az adatbázisba az adatátadástól számított maximum 10 évig elérhetők. Ha viszont időközben rendezzük a tartozást (s így késedelmünk aktívból passzív bejegyzésűvé válik), akkor a késedelemre vonatkozó adatot a teljesítéstől számított 1 évig még őrzi a KHR.

Amennyiben a hitelnyújtó pénzügyi intézmény esetleg elengedi a tartozást, illetve az valamilyen egyéb módon – például közös megegyezéssel – rendezik azt, akkor annak adatai az ettől az időponttól számított 5 évig láthatóak a rendszerben, majd automatikusan törlik őket.

A hiteltörlesztési késedelem mellett egyéb okból is felkerülhetünk a negatív adóslistásra. Bankkártyával, hitelkártyával való visszaélés és csalás esetén például adataink 5 évig láthatóak az adatbázisban azt követően, hogy a pénzügyi intézmény átadta azokat.

A KHR-ben szereplő negatív – és pozitív – adatokat a pénzügyi intézmények felhasználhatják új hiteligénylésünkkor arra, hogy pontosabban felmérhessék hitelképességünket. Ha „piros pont" szerepel előző hitelünknél, tehát rendben törlesztettünk, könnyebben kaphatjuk meg az új hitelt, és akár a feltételei is kedvezőbbek lehetnek.

Ugyanakkor a rendszerben aktív és passzív státusszal rendelkező negatív adósok hitelfelvételi kérelmét – Magyarországon – a legtöbb bank visszautasítja. Egy pénzügyi intézmény jellemzően csak akkor köt hitelszerződést, ha – a KHR-ben lévő információk alapján is – megfelelő adósnak ítéltek minket.

Mindenkinek joga van megismerni a róla nyilvántartott adatokat. Ha nem tudjuk biztosan, hogy adataink szerepelnek-e a KHR-ben, akkor bármelyik pénzügyi intézménynél (legegyszerűbben megszokott bankfiókunkban), továbbá az adatbázist üzemeltető BISZ Zrt.-nél is kérhetünk tájékoztatást akár levélben vagy e-mailben is, korlátlan számban és díjmentesen.

dr. Nádra Ildikó, az MNB felügyeleti szóvivő-helyettese