Tengeri átkelők, melyeken a világkereskedelem sorsa múlik

Manapság a vízi fuvarozás számít a legolcsóbb szállítási formának így elengedhetetlen része a nemzetközi kereskedelemnek. Évente több ezer teherhajó, és a globális kereskedelemben megjelenő áruknak körülbelül 80 százaléka mozog a meghatározott tengeri útvonalakon. De ahogy a nemrégi szuezi események is megmutatták, a teherhajózás iparága, és ebből adódóan az ellátási láncok is, igen sérülékenyek. Megmutatjuk, hol vannak még azok tengeri átkelők a világon, melyeknél egy váratlan esemény könnyedén előidézhet a szuezi incidenshez hasonló világgazdasági nehézséget.

Katonai kifejezéssel élve ezeket úgynevezett fojtópontoknak nevezzük, amelyek keskeny járatokat jelölnek két nagyobb terület között. A tengeri kereskedelem esetében ezek általában szorosok vagy csatornák, amelyek optimális elhelyezkedésük miatt nagy forgalmat bonyolítanak és évszázadok óta stratégiai jelentőségűek.

Ezeknek a létfontosságú összeköttetéseknek a használatával sokszor tengeri mérföldek ezrei spórolhatók meg a teherszállító hajóknak.

Az ebből fakadó nagy forgalom miatt azonban számos kockázatot is hordoznak.

• A szárazföldi úthálózathoz hasonlóan, egy nagyobb baleset esetén a tengeri szorosokban is forgalmi dugók alakulhatnak ki. A legutóbbi ilyen dugó alighanem a történelem eddigi legnagyobb ilyen eseménye volt, a Szuezi-csatornában keresztbe fordult hajó okozta elzáródás hatalmas torlódást és több napos késéseket okozott.
• Geopolitikai kockázatok: A stratégiai fekvésük és az átvonuló értékes áruforgalom miatt a fojtópontok politikai zavargások idején különösen kitettek a támadásoknak, blokádoknak és egyben a kalózok kedvelt célpontjai is.

A világ kőolaj-kereskedelmének kétharmadát tengeren bonyolítják, és a szállítási útvonalakon számos stratégiai jelentőségű fojtópont helyezkedik el. Ilyen a Malaka-szoros Ázisában, a Szuezi-csatorna, a Bab el-Mandeb szoros, a Dardanellák, a Panama-csatorna vagy a Hormuzi-szoros, amelyek a nagy kockázati besorolás ellenére a globális kereskedelem szempontjából elkerülhetetlenek.

Az alábbi világtérkép ezeket mutatja be, világoskék színnel jelölve az elsődleges kereskedelmi útvonalakat, a piros színű jelölések pedig az elsődleges fontosságú tengeri átkelőpontokat (fojtópontokat) jelölik:

Fő tengeri szállítási útvonalak Forrás: Geopolitical Intelligence Services

A Malaka-szoros

Ázsia egyik legkritikusabb vízi útja vezet itt, mert kapcsolatot biztosít Kína, India és Délkelet-Ázsia között. Indonézia, Malajzia és Szingapúr rendelkeznek a vizei felett. Napjainkban a világ legforgalmasabb fojtópontja amiatt, hogy a kelet-ázsiai gazdaságok afrikai, közel-keleti és európai vízi kereskedelme nagyrészt a szoroson keresztül zajlik.

Itt szállítják a legtöbb olajat (a Panama-csatornánál tizenkilencszer, a Szuezi-csatornánál négyszer több olaj megy át a Malaka-szoroson).

A térségben a kalózok rendszeres látogatók, a 2019-es esztendőben 30 támadást regisztráltak. A Malaka-szoros a legkeskenyebb pontján megközelítőleg 1,5 tengeri mérföld, ezzel a világ egyik legszűkebb fojtópontja, emiatt a másik problémát a véges kapacitás jelenti.

Malaka-szoros Forrás: AFP/Alexander A. Ventura Ii

A Szuezi-csatorna

Összeköti a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel. 10 évig tartó építése 1859-ben kezdődött, és legutóbb 2015-ben bővítették "kétsávossá" egy szakaszon. 193 kilométer hosszú, maximális mélysége 24 méter, átlagos szélessége pedig 205 méter.

A legrövidebb vízi összeköttetést biztosítja az Atlanti-óceán és az Indiai-óceán között.

Ezen útvonal nélkül a tengeri járműveknek Afrikát megkerülve kellene hajózniuk, ami megközelítőleg hét extra napot jelentene a menetidőben. 2019-ben csaknem 19.000 hajó és 1 milliárd tonna rakomány utazott át a Szuezi-csatornán.

Szuezi-csatorna, benne a múlt héten beszorult Ever Given teherszállítóval. Forrás: AFP

A Báb el-Mandeb-szoros

Afrika és a Közel-Kelet között elhelyezkedő kritikus szakasz, amely összeköti a Földközi-tengert (a Szuezi-csatornán keresztül) az Indiai-óceánnal. Naponta megközelítőleg 4,7 millió hordónyi olaj halad át rajta. Szaúd-Arábiának, az Egyesült Arab Emírségeknek és Katarnak kulcsfontosságú útvonal a SUMED olajvezetékhez, amely a csatornától egészen Alexandriáig tart. Kedvelt célpontja a kalózoknak, annak ellenére, hogy erős katonai jelenlét van a közeli Dzsibutiban. A terület nagy stratégiai jelentősége miatt Kína ide telepítette első külföldi katonai támaszpontját, és az USA egyik katonai bázisa is itt található.

A jemeni polgárháborús állapotok, valamint az iráni feszült helyzet miatt a régió egyre inkább destabilizáltnak tűnik, pedig a hatalmi egyensúly megbomlása és a szoros esetleges blokádja az olajár-növekedés miatt komoly világgazdasági káosszal járhat.

Ráadásul a térséghez közel vesztegel a világ környezeti szempontból egyik legveszélyesebb kockázatának számító tankere, a Safer olajszállító, melynek megfelelő leépítéséhez a húszi lázadók közreműködésére lenne szükség. A kísértethajó kálváriájáról az Origo ebben a cikkében írt.

Bab el Mandeb Forrás: Wikimedia Commons/WorldWind

A törökországi nagy tengerszorosok

Az ókor óta hatalmas jelentőséggel bírnak. A Dardanellák és a Boszporusz gyűjtőneve. A Dardanellák elválasztja az "ázsiai Törökországot" az „európai Törökországtól", míg a Boszporusz a világ legszűkebb, mintegy 30 kilométer hosszú és mindössze 700 méter széles szorosa, a Márvány-tenger keleti bejárata és Isztambul városán halad keresztül.

Isztambul és a Boszporusz. Forrás: Getty Images/2019 Anadolu Agency

A Panama-csatorna

Egy mesterséges 82 kilométeres vízi út, amelyen évente 13.000 hajó halad keresztül. Hetekkel lerövidíti az amerikai kontinens keleti partvidékéről kiinduló és a nyugati partvidékre vagy Kelet-Ázsia kikötői felé tartó hajók menetidejét, lehetővé téve számukra, hogy elkerüljék a hosszú és veszélyes Horn-foki útvonalat. Franciaország 1881-ben kezdte el a csatorna munkálatait, de mérnöki problémák és a magas halálozási arány miatt leálltak vele, majd az Egyesült Államok átvette a beruházást, és 1914. augusztus 15-én nyitotta meg a csatornát.

2016-ban bővítették az átjárót, azonban a legnagyobb kapacitású konténerhajók számára még mindig nem elég nagy,

így azokat továbbra is át kell rakodni a közeli kikötőkben.

Mivel a növekvő igény miatt a régió „áteresztőképessége" kulcsfontosságú, így tervben van egy második, Nicaraguán át vezető csatorna megépítése is.

Panama csatorna Forrás: AFP/Rodrigo Arangua

Hormuzi-szoros

Az iráni befolyás alatt álló Hormuzi-szoros Irán és Omán partjai között helyezkedik el, és tágabb értelemben a Perzsa-öböl térségét köti össze az Indiai-óceánnal. A 275 kilométer hosszú átjáró

a kőolajszállítás szempontjából a világ egyik legfontosabb fojtópontja.

A Perzsa-öböl egyetlen kijáratán napi 17 millió hordó olajat exportálnak, mely a világ kőolaj-kereskedelmének 30 százaléka. A szoros szabad hajózhatósága Irántól függ, és annak esetleges lezárása vagy az áthaladó kereskedelem korlátozása jelentős zsarolási potenciál a nyugati szankciók sújtotta ország számára. A polgárháború sújtotta Jemen elnöke, Abd Rabbuh Mansur szerint,

aki a kezében tartja a Bab el-Mandeb- és Hormuzi-szorost, annak nincs szüksége atombombára."

A fenti kijelentés is jól mutatja, hogy a globális kereskedelem egy-egy stratégiai pontja mekkora jelentőséggel bír a geopolitikában és a világgazdaságban egyaránt - ezeknek a tengeri átkelőknek a használhatatlanná válása éppúgy globálisan éreztetné hatását, mint történt most a Szuezi-csatorna esetében.