A bürökgémorr növény magja új távlatokat nyithat az űrtechnológiák fejlesztése során, mivel egy rendkívül könnyű, energiafogyasztás nélkül működő „objektumról" van szó, amit ha sikerül modellezni, a felderítőeszközök új generációja születhet meg.

A legjobb sugallatok a természettől érkeznek. Legyen szó az építészetről, a hétköznapi használati tárgyakról, az öltözködésről, vagy az űrkutatásról: egy szemfüles kutató nem hagyhatja figyelmen kívül azokat a remek módszereket, amelyeket az élőlényektől lát - írja a Magyar Mezőgazdaság.

A gólyaorrfélék családjába tartozó bürökgémorr (Erodium cicutarium) egyszer csak a figyelem középpontjában találta magát. Nevét a selymes, lila virágokat követő, a gém hosszú csőrére emlékeztető termése után kapta. Ebben az érés során öt résztermés alakul ki, melyek egymás mellé feszülve mechanikus energiát halmoznak fel.

A bürökgémorr virágzás közbenForrás: MTI/Komka Péter

Ez az energia egyre csak növekszik, míg elér egy kritikus pontot, mintha túlfeszítenék a húrt, és ekkor egy enyhe érintés (akár csak egy elhaladó állat vagy egy fuvallat) a megfelelő helyre kiváltja a termés szétrobbanását. A magok ennek következtében akár több métert is repülhetnek. A termést tartó vékony, farkincaszerű képződmény a rajta található mirigyszőrök miatt nagyon érzékenyen reagál a levegő nedvességtartalmára, így száraz időben képes spirálisan megcsavarodni, míg nedvesség hatására kitekeredik. De az igazi „csoda" még csak ekkor kezdődik.

A termést tartó vékony, farkincaszerű képződmény száraz időben képes spirálisan megcsavarodniForrás: Biosphoto via AFP/Antoni Agelet / Biosphoto/Antoni Agelet

A hegyes, megkeményedett szőrökkel fedett mag miniatűr földfúróhoz hasonlóan belefúrja magát a talajba, majd szilárdan rögzül a szőröcskéknek köszönhetően, ezek gátolják meg a kicsavarodását is, amikor nedvesség hatására megváltozik a tekeredés iránya. Tehát néhány nap alatt, a nappalok és az éjszakák közötti páratartalom változásoknak köszönhetően mélyen belefúródik a földbe.

Ez a jelenség átlagos „földi" szemszögből nézve is lenyűgöző, és különösen az lehet akkor, ha ezt az űrkutatásban is alkalmaznánk. Az űrkutatás két legfontosabb elvárása ugyanis az, hogy egy szerkezet minimális energiát fogyasszon a létező legkisebb tömeg mellett.

Az alábbi videó szemlélteti a bürökgémorr különleges "működését":

Közel egy évig tanulmányozták a bürökgémorr stratégiáját különféle, földönkívüli talajokat imitálva. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy a mag minden része gondosan megtervezett és létfontosságú ahhoz, hogy képes legyen kivitelezni ezt az érdekes mechanizmust.

A bürökgémorr magja tehát új távlatokat nyithat az űrtechnológiák fejlesztése során, mivel lényegében egy rendkívül könnyű, energiafogyasztás nélkül működő objektumról van szó, amit ha sikerül modellezni, a felderítőeszközök új generációja születhet meg.