Nem titok, hogy a borítékra és papírfecnikre firkált bevásárlólisták tartalmát már sokszor jól ismerik a gyakran látogatott szupermarketek, pontosabban azok üzemeltetői. Néhány szoftver arra is képes, hogy a vásárló profilja alapján már az előtt ajánljon neki terméket, mielőtt az rájönne, hogy egyáltalán szüksége van rá. De valóban azelőtt tudják majd a mesterséges intelligenciák, hogy mit vásárolunk, mielőtt belépünk a boltba?

mesterséges intelligenciára épülő rendszerek (a továbbiakban: MI) az emberek viselkedési mintáit jegyzik meg, így minél többet vásárol az ügyfél a számára kedves üzletben, annál több adatot tárolnak el arról, hogy milyen termékeket szeret. A fejlettebb szoftverek azt is kalkulálják, hogy mennyire valószínű egy másik márka kipróbálása a vásárló részéről, vagy hogy milyen időközönként van szükség az egyes termékekre. Ezek tudatában pedig a boltok „hiper-személyre szabott" ajánlatokkal bombázhatják a vevőket.

Az algoritmusok, amelyek döntéseket hoznak a vásárló helyett

Az Ubamarket cég vásárlás-, pontosabban eladástámogató MI-szoftvere már számos üzletláncnál jelen van az Egyesült Királyságban, Németországban pedig az SO1 nevű program nyújt hasonló szolgáltatást a kiskereskedőknek. A német statisztikák szerint az alkalmazással egy kosár átlagos tartalma 20 százalékkal megnőtt, és az ügyfelek közül kilencszer többen vásároltak a mesterséges intelligencia által javasoltakból, mint a hagyományos promóciókban szereplő termékekből.

Nem mindenki fogadja azonban ilyen lelkesen a mesterséges intelligencia begyűrűzését a mindennapokba. Jeni Tennison, aki az Egyesült Királyság adatvédelemmel foglalkozó testületének vezetője, óvatosságra inti a cégeket az emberekről gyűjtött hatalmas mennyiségű információval kapcsolatban.
Az emberek örülnek annak, ha termékeket ajánlanak nekik, de kényelmetlenül érzik magukat, amikor manipulációra gyanakszanak. A mesterséges intelligencia használata a kiskereskedelemben pedig társadalmi és etikai kérdéseket vet fel"- fogalmazott a szakember. Kérdés persze az, a cégek mennyire figyelnek oda ezekre az intelmekre.

Példaul az online kiskereskedelem óriásának, az Amazonnak már régóta nem idegen az adatgyűjtés. Hatalmas mennyiségű információval rendelkezik az ügyfelekről az online vásárlásaik alapján. A vállalat Egyesült Államokban található Amazon Go üzleteiben is a mesterséges intelligencia helyettesíti az eladókat és a kasszásokat. Az üzlet Dash Cart bevásárlókosara olyan szenzorokkal van tele, amelyek érzékelik, mit tett bele a vásárló a kosárba, amely ez alapján állítja ki a számlát.

Az Amazon Go üzletek alaposan felszereltek mesterséges intelligenciávalForrás: AFP/2017 Getty Images/David Ryder

Egy másik amerikai kiskereskedő cég pedig olyan intelligens polcokkal kísérletezik, amelyek LCD-kijelzőkkel felszereltek, és Bluetooth-on keresztül kapcsolódnak a vásárlók telefonos hűségalkalmazásaihoz, így megjelenítve a személyre szabott promóciókat.

A Gartner kutatócsoport szerinta világ kiskereskedőinek több mint háromnegyede rendelkezik mesterségesintelligencia-rendszerekkel, vagy az év vége előtt tervezi azokat telepíteni.Az elemzők szerint a globálissá vált koronavírus-járvány is felgyorsította a digitalizálási tendenciákat a kiskereskedelem valamennyi szegmensében, hiszen nagyjából egy év alatt drámai módon megváltoztatta a fogyasztói szokásokat, mind a termékválasztás, mind a vásárlás lebonyolítása terén.

Miért aggódnak az emberek a mesterséges intelligencia miatt?

A „mesterséges intelligencia" kifejezést először 1956-ban használták. Az innováció azóta rengeteget fejlődött, és az élet szinte minden területére begyűrűzött. Az MI-t az egészségügyben főként kutatási célokra és diagnosztikára használják. A közlekedésben az önvezető autók, valamint a repülőgép-szimulátorok működnek a technológiával. Az elektronikus eszközök és fiókok az MI segítségével tartják számon a felhasználó adatait, és az olyan szórakoztató szolgáltatások, mint a Netflix, a technológiát használva térképezi fel, mit szeretünk nézni majd, és ez alapján ajánl műsorokat.

IllusztrációForrás: Origo

Nem titok, hogy manapság minden "tetszik" kattintást tárolnak a rendszerek, és az összes olyan adat, amelyet a közösségi médiával foglalkozó cégek gyűjtenek, segít abban, hogy hihetetlenül pontosan szabhassák személyre a hirdetéseket.Így nem csoda, hogy sok embernek vannak aggályai a technológiával és a robotokkal kapcsolatban. Az adathalászat mellett a kritikusok arra is figyelmeztetnek, hogy a mesterséges intelligencia egyre több élő munkaerőt helyettesít, és így globálisan növelheti a munkanélküliségi rátát. Igaz, más elemzők szerint viszont amennyi munkahelyet elvesznek az automatizmusok, annyit hoznak, és egyes számítások szerint ezen folyamatok által jelentősen nőhet a globális GDP is. Könnyen lehet, hogy a kiskereskedelem digitális átállásában is egyre megszokottabbá válnak ezért az automata, illetve a mesterséges intelligenciára épülő rendszerek.