Tudta, hogy méhekkel felderíthetők a robbanószerkezetek?

Bánya, robbanás, veszély, figyelmeztetés, méhek és drónok keresnek aknákat Horvátországban
Vágólapra másolva!
Bár a méheknek számos erénye közismert, azt vélhetően kevesen tudják róluk, hogy a bombák felderítésében is az ember segítségére lehetnek. Horvát és bosznia-hercegovinai tudósok évek óta tökéletesítik a módszert, hogy a Föld számára nélkülözhetetlen rovarok a föld alatti aknamezők felderítésében is használhatók legyenek.
Vágólapra másolva!

A módszer azon alapul, hogy

a méhek biológiai antennájukkal felismerik a TNT robbanóanyag szagát, miután arra kondicionálták őket, hogy összekapcsolják azt a cukoroldatéval.

A gond azonban az, hogy az ember számára nem tanácsos követni őket az aknamezőre, amely fölött élelem reményében vidáman kavarognak - írja a bbc.com nyomán a Magyar Mezőgazdaság.

Emiatt jöttek a képbe a drónok, amelyeket egyébként éppen ezekről a hasznos, döngicsélő rovarokról neveztek el. (Az angol drone kifejezés magyar jelentése: méh here.) Egy bosznia-hercegovinai és horvátországi kutatókból álló csapat kifejlesztett egy módszert arra, hogyan lehet a méheket munka közben drónokkal megfigyelni.

Több délszláv államban még mindig rengeteg taposóakna lapul meg a föld alatt Forrás: Pixabay

A pilóta nélküli légi járművek repülés közben rögzítik a rovarok mozgását, amelyet később speciális számítógépes program elemez, hogy kiderítsék, hol rejtőzhetnek az aknák a földben.

A kutatók kísérletképpen hatástalanított aknákat temettek el egy horvát bánya területén, hogy meglássák, hogyan teljesít a rendszer hiteles körülmények között. A teszt eredményeinek részleteit ugyan még nem hozták nyilvánosságra, de szoros összefüggést mutattak ki a méhek csoportosulása és az ismert aknák helye között.

Az évtizedekkel ezelőtti háborúk alatt eltemetett robbanóeszközök napjainkban is halálos fenyegetést jelentenek a világ számos részén.

Becslések szerint Bosznia-Hercegovinában mintegy nyolcvanezer, Horvátországban pedig további mintegy harmincezer felderítetlen taposóakna maradt a '90-es évekből, a délszláv háború idejéből. A hatástalanítás hosszú távú, költséges és nehéz feladat a kormányok számára, a technológiai újítások azonban változást hozhatnak.