Lezárultak az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium várbeli épületének rekonstrukciójára kiírt közbeszerzési eljárások. A Magyar Nemzet megtudta: a legalacsonyabb árat adó pályázókat hirdették ki nyertesnek. A Mátyás-templom közvetlen szomszédságában álló épületegyüttes korhű felújításával a tervek szerint két és fél éven belül végeznek. A Pénzügyminisztérium 2023 végén költözhet – vissza – a Várba.

Lezárultak az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületegyüttese rehabilitációjának második ütemére kiírt közbeszerzési eljárások. Az uniós nyílt eljárás nyertese a West Hungária Bau Kft. és a Garage Kft. konzorciuma lett, a beruházás mérnök-lebonyolító és műszaki ellenőri feladatainak ellátására kiírt eljárást pedig a Céh Zrt. nyerte – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a beruházó PM-Tér6 Nonprofit Kft. vezérigazgatója.

A napokban aláírt szerződések értéke nettó 54,4 milliárd, illetve 1,25 milliárd forint, amely mindkét közbeszerzésnél az előzetesen becsült érték alatt maradt.

A nyertes kiválasztásakor a legnagyobb súllyal az árat vették figyelembe, de az is fontos szempont volt, hogy a kivitelezés irányítói megfelelő szakmai előélettel és műemléki környezetben végzett beruházásokon szerzett tapasztalatokkal rendelkezzenek. Végül mindkét eljárásban a legalacsonyabb árat ajánló pályázat nyert.

A régi Pénzügyminisztérium többször átépített, felújítás alatt álló épülete a Szentháromság téren a Budai VárbanForrás: MTI/Róka László

A mostani közbeszerzések a beruházás második fázisáról szólnak, a Mátyás-templom szomszédságában álló épület rekonstrukciójához ugyanis 2018-ban fogtak hozzá. A beruházók célja, hogy a budai Vár egyik legértékesebb épületegyüttesét műemléki hitelességgel újítsák fel.

A Szentháromság téri impozáns palotát 1904-ben építették Fellner Sándor tervei alapján, az épület azonban nem kerülhette el a sorsát: a második világháborúban több helyen megsérült, majd visszabontották, átépítették, toldásokat illesztettek hozzá. Műszaki állapota az ezredfordulóra igencsak leromlott, az első ütemben ezért megannyi előkészítő feladatot kellett elvégezniük a beruházóknak.

A mintegy negyvenezer négyzetméter nettó alapterületet – ennek részeként kétezer négyzetméter kiemelt műemléki értékű teret – magában foglaló fejlesztésre a kormány eddig 25 milliárd forintnyi forrást folyósított.

A Szentháromság tér a Szentháromság-szoborral, mögötte a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülete 1934-benForrás: Fortepan / Friss Ildikó

Az összegből 10,7 milliárd forintot fizettek ki, a fel nem használt összeg egy része visszakerül a költségvetésbe, másik részét a beruházás hátralévő szakaszában használják fel. 

A most lezárult közbeszerzések szerződései egyébként a hátralévő összes feladatot tartalmazzák, tehát a nyertes társaságok akkor teljesítik vállalásukat, ha az épület elkészült és használatbavételi engedéllyel is bír, és az üzemeltető átveszi.

A felújítás során el kell végezni a homlokzat és a tető műemléki rekonstrukciója mellett a reprezentatív belső terek hiteles, századelős helyreállítását, emellett egy modern, üveg irodaszárnyat is ki kell alakítani. A feladat legérdekesebb része az építéskori állapot felidézése. Fa- és kőfaragványok, gipszdíszek, csillárok, padlóburkolatok, festett ólomüveg ablakok kerülnek vissza régi helyükre. A Szentháromság téri szárnyban található reprezentatív terek – így a díszterem, az audienciás terem, a tanácsterem, a várótermek és a díszlépcsőház – kialakításánál nagy gondot fordítanak arra, hogy az épület méltó helyszín legyen állami, diplomáciai eseményekhez, fogadásokhoz és különböző ünnepi vagy akár kulturális rendezvényekhez is.

A tervek szerint a Pénzügyminisztérium a munkák végeztével, 2023 végén költözhet – vissza – a Várba.