Az ország közel ezer pontjáról szórják meg ezüst-jodiddal a felhőket

Rozsály, 2015. május 26. Jégesőben tönkrement kukoricaültetvény Rozsály határában 2015. május 26-án. Az eddigi összesítés alapján több mint húsz települést sújtott jégverés az előző napi kora esti viharban Szatmárban. Rozsályon fél óra alatt 68 milliméter csapadék hullott, a vihar elvonulása után csaknem bokáig érő, borsó nagyságú jég borította az utakat és a földeket, a jég minden szántóföldi növénykultúrát elvert. MTI Fotó: Vajda János

Üzembe helyezte az országos jégkármérséklő rendszert 2021. április 15-én a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

A NAK által kiépített rendszer 2018-ban kezdte meg a működését, az idei az üzemelésének a negyedik éve. A rendszer működtetésének finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít az Agrárminisztérium, amely emellett adatszolgáltatással támogatja az elemzéseket, valamint koordinálja az együttműködést az érintett társszervezetekkel.

A jégkármérséklő rendszer 2021. április 15-én megkezdett riasztási időszaka 2021. szeptember 30-ig tart. A NAK bízik abban, hogy az idei esztendőre végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően a magyar gazdálkodók és a teljes lakosság várhatóan még kevesebb jégesőt fog érzékelni.

Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab – 219 automata és 767 manuális – talajgenerátorból álló rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy

a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.

2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Míg 2015-2017 között – a rendszer indulása előtt – 84 százalék volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel érintett 2018-2020 közötti időszakban csupán 47 százalék.

Jégesőben tönkrement kukoricaültetvény 2015-ben. A jégeső hatalmas károkat tud okozni a mezőgazdaságban. Forrás: MTI/Vajda János

A februárban kezdődött felkészítés alatt megtörtént a még tavaly behordott eszközök tisztítása, karbantartása, a kopó és forgó alkatrészek cseréje, a szükséges bevizsgálások, ellenőrzések, valamint az informatikai rendszer továbbfejlesztése. A védekezési időszakhoz rendelkezésre áll elegendő mennyiségű ezüst-jodid hajtóanyag, amelyből a kezdéshez szükséges tételeket ki is szállították a kezelőkhöz, együtt a manuális generátorokkal. Ugyancsak sikerült betölteni az üres generátorkezelői álláshelyeket is. A generátorok kezelése meglehetősen nagy felelősség, a jégkárok elleni védelmét csak a kezelőkkel együtt lehet véghez vinni.

A jégkármérséklő-rendszerben kiemelt szerepe van a NAK-kal együttműködő Országos Meteorológiai Szolgálatnak (OMSZ) is.

A jégbejelentések automatikusan a kamarához érkeznek, amely ezeket minden hónapban elküldi az OMSZ számára. A meteorológiai szolgálat nagyteljesítményű szuperszámítógépének köszönhető pontosabb előrejelzések alapján pedig a riasztások kisebb területre korlátozódnak. Mindemellett a szolgálat meteorológiai alapadatokat és riportokat is biztosít a NAK számára.

A bevezetett rendszer a termények ezreit menti meg, és emiatt a gyümölcsök és zöldségek árai is kedvezőbbek lehetnek Forrás: MTI/Rosta Tibor

Az idei védekezési szezonban a NAK az időjárási helyzettől függően utólagos szöveges elemzéseket készít 2-3 hetente a zivataros napokról, továbbá heti statisztikát állít össze, amelyek online felületen is elérhetők. Ezek a részletes elemzések nagy segítséget nyújthatnak a gazdák számára: megállapítható, hogy melyik nap pontosan hol és mikor okozott az időjárás nagyobb károkat a mezőgazdaságban, így könnyebb lehet beazonosítani a biztosítók számára az esetlegesen keletkezett károkat, áll a NAK közleményében.