A járvány harmadik hulláma és az ellene hozott korlátozó intézkedések, valamint a tavaly év végi, a vártnál magasabb bázis miatt 6,8 százalékról 6,6 százalékra mérsékelték a bruttó hazai termék (GDP) idei növekedésre vonatkozó kilátásukat a Takarékbank és a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzői. Előrejelzésük szerint a járvány előtti szintet a harmadik negyedévben érheti el a GDP, jövőre pedig 6,7 százalékkal bővülhet a gazdaság. A második félévben már újra munkaerőhiány léphet fel, ami gyorsíthatja a bérnövekedést. Idén 3,9-4 százalékos átlagos inflációra számítanak, nem tartják kizártnak, hogy az év második felében az Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatot emel. A járvány lecsengéséig a forint várhatóan a mostani árfolyam közelében marad.

A világjárvány második és harmadik hulláma ellen hozott korlátozó intézkedések a tavaly tavaszihoz képest jóval enyhébb visszaesést okoztak, sőt, egyes országokban a várakozásokat meghaladó mértékben folytatódott a kilábalás, döntően az iparnak, és a világkereskedelem fellenüléséből profitáló exportnak köszönhetően. Az egyes ágazatokat és országokat továbbra is különböző mértékű felpattanás jellemzi. Az ipari termelés többé-kevésbé mindenhol helyreállt 2020 végére, a kilátások pedig igencsak kedvezőek, amit egyes cikkek, mint a chip gyártása, valamint a tengeri szállítás kapacitáskorlátai árnyékolnak be. A kiskereskedelem helyreállása különböző mértékű volt az egyes országokban, de a harmadik hullám ellen hozott korlátozások ismét visszavetették. A nemzetközi turizmus, az erre épülő szolgáltatások, a rendezvények újraindulása azonban nem kezdődhet meg az oltóanyag tömeges alkalmazása nélkül.

Az oltási folyamatban élenjáró országokban, így az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Izraelben már sikerült leszorítani a járványt, ami lehetővé teszi a korlátozások gyorsabb enyhítését. Az amerikai gazdaságnak pedig az elfogadott óriási, 1900 milliárd dolláros mentőcsomag is érdemi lendületet ad, és ez az egész világ növekedési kilátásaira kedvező hatással lehet. Az Európai Unióban a vártnál lassabban halad az oltási kampány, a kritikus átoltottsági szint csak a nyári hónapokban érhető el. Ennek megfelelően az egyes országok kilábalását nagymértékben fogja meghatározni az átoltottság alakulása, valamint a gazdasági szerkezet, ennek megfelelően az idei kilábalás mértéke igen különböző lehet.

A termelő szektoroknak köszönhetően elkerülhető az újabb visszaesés

A hazai GDP óriási meglepetést okozva, csupán 3,6 százalékkal csökkent a negyedik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, ami érdemi javulás a harmadik negyedéves 4,6 százalékos visszaesés után, a tavalyi évben így 5 százalékkal esett vissza a bruttó hazai termék. A GDP október–decemberben az előző negyedévhez képest 1,4 százalékkal bővült, így nem következett be a várt újabb visszaesés. A növekedést az ipar és az információ, kommunikáció ágazatok húzták, és meredeken javult az építőipar teljesítménye is a harmadik negyedévhez képest. A novemberi korlátozások újra visszavetettek több ágazatot, azonban a visszaesés mértéke – a turizmus, rendezvényszervezés, egyes szabadidős, szórakozási, sport és kulturális szolgáltatások kivételével – már jóval visszafogottabb volt.

Noha az idei első negyedévben bevezetett további korlátozások hatására egyes ágazatokban mélyül a visszaesés, a gazdaság egésze mégis elkerülheti az újabb csökkenést, döntően az ipar, valamint az építőipar további markáns javulásának köszönhetően. A korlátozó intézkedések már csak egyes szektorokat céloztak, az érintett ágazatok egy része pedig már részben alkalmazkodott a korlátozásokhoz. Mivel azonban több ágazat csak a vakcina tömeges alkalmazása után állhatnak helyre, kockázatot jelent, ha lassan halad az átoltás.A keleti oltóanyagok beszerzése érdemben gyorsítja a hazai oltási folyamatot, amelynek köszönhetően a hazai korlátozó intézkedések enyhítése több hónappal megelőzheti az uniós országokét.

IllusztrációForrás: Shutterstock

Az átoltottság előrehaladásával a második negyedévtől fokozatosan, a második félévben pedig érdemben gyorsulhat a gazdaság. A második negyedévben éves alapon bőven kétszámjegyű, akár 14 százalék feletti növekedés is elérhető a tavalyi mély bázis miatt. Az elemzők előrejelzése szerint a járvány előtti szintet a harmadik negyedévben érheti el a GDP, azonban egyes ágazatok, mint az ipar, már bőven felette lehetnek, míg más ágazatok helyreállása csak lassabb lehet.

Élénkülő inflációs nyomás, idén és jövőre a középtávú cél felett lehet az infláció

A fogyasztói árak növekedése márciusban 3,7 százalékra emelkedett az előző havi 3,1 százalék után, a meglepetést az élelmiszerárak és a szolgáltatások árainak vártnál mérsékeltebb növekedése okozta. A maginfláció azonban 4,1 százalékról 3,9 százalékra mérséklődött, az MNB által kiemelt adószűrt maginfláció 3,1 százalékra csökkent az előző havi 3,4 százalékról, így a következő hónapokban nem várható további kamatemelést az egyhetes betétben, ugyanakkor nem várható lazítás sem. Az inflációs kockázatok jelentős növekedése miatt az év második felében pedig kisebb szigorításra kerülhet sor. Az inflációra nézve felfelé mutató kockázatot jelent az olaj-, nyersanyag-, mezőgazdasági árak megugrása, a nemzetközi szállítási költségek elszállása csakúgy, mint a nyitás után várhatóan meredeken felfutó kereslet, ami alacsonyabb kínálati kapacitás mellett szintén jelentős áremelkedéshez vezethet.

Áprilisban az infláció 5 százalék fölé ugorhat az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti alacsony bázisára, az üzemanyagárak megugrása és a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése miatt, majd májusban is 5 százalék közelében maradhat. A nyári hónapokban azonban visszaesik a toleranciasáv felső széle, azaz 4 százalék alá, a maginflációs mutatókat pedig nem befolyásolja. Így idén 3,9-4 százalékos átlagos inflációra számítanak az elemzők a tavalyi 3,3 százalék után. Ugyanakkor az inflációra felfelé mutató kockázatok miatt nem zárható ki, hogy az év hátralevő részében sem kerül vissza a toleranciasávba. Érdemes kiemelten figyelni a szolgáltatói árak, valamint a maginfláció alakulását.

Enyhén emelkedő hozamszintek mellett változatlan monetáris politika

Az MNB Monetáris Tanácsa továbbra is 0,6 százalékon tartja az alapkamatot, -0,05 százalékon az egynapos betéti, és 1,85 százalékon az egynapos hitelkamatot. Az MNB ugyanakkor szeptember vége óta 0,75 százalékon tartja az egyhetes betéti kamatot, ami jelenleg az effektív kamatláb szerepét tölti be. Az MNB a legutóbbi közleményében hangsúlyozta, hogy ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank fenntartja az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget.

Az infláció a tavaszi hónapokban ugyan az MNB előrejelzése szerint is elérheti az 5 százalékot, ezt követően azonban visszatérhet a toleranciasávba. A fokozódó inflációs kockázatok miatt viszont az MNB közleménye szigorodhat, valamint nem zárható ki, hogy az év második felében az MNB kamatemelésről dönt.

Az elemzés a második oldalon folytatódik, kattintson!