Az ingatlan bérleti díjak közel fél éves zuhanás után stabilizálódtak, de messze elmaradnak a koronavírus-járvány előtti csúcstól. A bérleti piacot változó mértékben érintették az elmúlt év történései és az adatok alapján elindult a konszolidáció, de a jövő még számos kérdést tartogat. Milyen gyorsan rendeződhet vissza a piac, újra az egekbe szöknek-e a bérleti díjak, mikor érezteti újra a hatását a turizmus? Az OTP Ingatlanpont szakértői friss elemzésükben a lakásbérleti piac kilátásait vizsgálják.

Az ingatlanpiaci szakértők szerint a jelenleg alacsony bérleti díjak a koronavírus-járvány enyhülésével előreláthatólag ismét emelkedni fognak. Idén nyárig jelentős eltérésre még nem lehet számítani, de jövő tavaszra a szakértők már 7-8 százalékos növekedést prognosztizálnak, a korábbi magas szint elérése – legalábbis Budapesten – azonban egyelőre nem valószínű. A KSH-Ingatlan.com lakbérindex adatai alapján a lakásbérleti díjak fél éves mélyrepülése mindenesetre februárra megállt, országosan 1,1 százalékos, a fővárosban pedig 0,8 százalékos növekedést mértek 2021. januárjához képest. Az albérletpiac csúcsidőszakához, 2020. januárjához viszonyítva a csökkenés ugyanakkor Budapesten elérte a 16 százalékot, míg a többi régióban 4 százalék alatt maradt.

A tavalyi évben a koronavírus járvány megjelenése olyan változásokat hozott – Airbnb megszűnése, távoktatás bevezetése, külföldi munkavállalók eltűnése –, amelyek következtében mindenki a bérleti díjak egyértelmű és beláthatatlan ideig tartó csökkenését várta.

Ezzel szemben az év közbeni hektikus mozgást követően váratlanul gyorsan értük el a mélypontot a 2021-es év fordulóján" – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Egyelőre távolra kerültek a korábbi irreálisan magas árszintek

A járvány előtt a magyarországi ingatlanbérleti díjak a jövedelmekhez képest európai szinten is kiemelten magasnak számítottak, így a koronavírus hatására beállt konszolidáció után nem lenne észszerű, hogy az árszínvonal ismét visszatérjen a korábbi, irreálisan magas szintre.

IllusztrációForrás: Shutterstock

Szintén a járvány hatásának tudható be az, hogy az otthonuktól nagy távolságban dolgozók, ha tehették, a home office elterjedésével berendezkedtek a huzamosabb idejű otthoni munkavégzésre, így a bérelhető ingatlanok iránti kereslet a részükről feltehetően lecsökkent és a lakásbérletet felváltotta az alkalmankénti ingázás az otthon és a munkahely között. Ugyanígy látványosan visszaesett a hazánkban dolgozó, itt rövidebb-hosszabb ideig lakást bérlő külföldi munkavállalók száma is.

A bérleti piacon jelentős számban képviseltetik magukat a felsőoktatásban tanuló diákok, akik a távoktatás bevezetésével szintén eltűntek a keresleti oldalról. A turizmus megszűnésével az Airbnb céljára hasznosított ingatlanok iránti kereslet is a minimálisra csökkent. Az otthonteremtési támogatások megjelenése megkönnyítette az ingatlanvásárlás feltételeit, ami szintén a bérleti piacról terelheti az érdeklődőket az ingatlanvásárlás irányába.

Összefoglalva, a hazai bérleti piac eleve magas árszínvonala és a kereslet csökkenése miatt nem valószínűsíthető, hogy rövid távon jelentős áremelkedés következne be az ingatlanbérleti piacon, noha nagy valószínűséggel emelkedő tendencia várható.

IllusztrációFotó: Csudai Sándor - Origo

A diákok visszatérhetnek, de az Airbnb még nem

A koronavírus járvány enyhülése és a szeptemberben induló tanév ugyanakkor új lökést adhat a bérleti piacnak, főleg akkor, ha a távoktatás helyébe ismét visszatér a korábban megszokott oktatási rend. Feltételezhetően ekkor a diákok a korábbinál alacsonyabb díjakon találhatnak kiadó ingatlanokat, és amennyiben a turizmus és az Airbnb nem fog addig visszatérni a járvány előtti szintre, úgy a Budapest belvárosi ingatlanok között is bátrabban kereshetnek bérleti lehetőséget akár a vékonyabb pénztárcával rendelkező hallgatók is.

További változást okozhat, hogy a kínálat növekedésével és a kereslet csökkenésével a kisebb méretű, egy-két személy számára megfelelő bérlemények megfizethetőbbé és ezáltal népszerűbbé válhatnak a hallgatók körében, akik közül eddig sokan takarékossági okokból kényszerültek többen összeállva nagyobb lakást bérelni.

A koronavírus járvány egy olyan, egyelőre kiszámíthatatlan tényező az ingatlanbérleti piacon, amelynek tartós hatását most még nem lehet megjósolni. Amennyiben a már most érzékelhető optimista hangulat mellett a járvány is belátható időn belül enyhül és visszatérnek a turisták, külföldi munkavállalók és felsőoktatásban tanulók is, úgy az sem kizárható, hogy egy éven belül a korábbi keresleti volumenek és árszintek közelébe rendeződhet vissza a hazai lakásbérleti piac" – szögezi le Valkó Dávid.

IllusztrációFotó: Csudai Sándor - Origo

Így hat a lakásbérleti piacra a lakásépítés élénkülése 

A lakásfelújítási támogatás hatására szintén elképzelhető, hogy a rövid távú ingatlanbérlet fellendül azáltal, hogy a lakásfelújítás alatt új, átmeneti otthont kell keresniük a családoknak. A keresleti oldal várható növekedése mellett ugyanakkor a kínálati oldal változása is alapvetően befolyásolja a bérleti díjak alakulását.

Noha arról nincs pontos statisztika, hogy a korábban bérleti céllal hasznosított lakások mekkora részét értékesítették a vírus kirobbanása óta, ezzel esetlegesen csökkentve a kínálatot, a folyamat – elsősorban a fővároson kívül – érezhető. Budapest belvárosában ugyanakkor nőtt a kínálat, hiszen a korábban Airbnb-s lakást bérletre kínálók közül sokan áttértek a hosszú távú kiadásra.

A lakásépítés élénkülésével is a kínálat bővülését lehet prognosztizálni, hiszen az új lakóprojektek vevőinek hagyományosan jelentős részét motiváló befektetési célú ingatlanvásárlás továbbra is kecsegtető lehetőség, amennyiben a vásárlók a rövid távú megtérülés helyett a magukévá teszik a hosszú távú befektetési szemléletet.