Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Zöld ajánlása, amelyet online sajtótájékoztatón mutatott be a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős jegybanki alelnök.

Kandrács Csaba hangsúlyozta, hogy a környezeti kockázatokat a pénzintézeteknek is figyelembe kell venniük a döntéseikben, jelentős részük ugyanakkor erre még nem készült föl eléggé. A magyarországi bankok többségénél a vezető testületek nem foglalkoznak fenntarthatósági kérdésekkel, ezeknek a kockázatoknak sokszor nincs felelőse, és nem mérték föl azokat a hatásokat, amelyeket az ökológiai változások jelenthetnek rájuk - indokolta az ajánlás megfogalmazását.

Az alelnök megjegyezte, hogy a bankrendszerre váró következményeket még nem ismerni pontosan, de azok már a közeli jövőben okozhatnak veszteséget. A fenntarthatósági szempontokat ugyanakkor a bankok érvényre juttathatják a napi működésük során, és a finanszírozási gyakorlatukban egyaránt, a kockázatkezelésben éppúgy, mint az adatkezelésben.

Kandrács Csaba kiemelte többek között, hogy a pénzintézeteknek fel kell mérniük a környezeti kockázatok hatását a befektetéseikre, az ügyfeleikre, az üzleti környezetükre, a fenntarthatósági szempontokat be kell építeniük a hosszú távú stratégiájukba, ki kell jelölniük az ezekhez kapcsolódó felelősségi köröket, irányításukat alkalmassá kell tenniük a kihívások azonosítására. A jegybanki ajánlás - mint mondta - sok új elvárást rögzít, de segíti is a bankokat, ezzel versenyelőnyhöz juttatva azokat. Kiemelte azt is, hogy a klímasemleges gazdaság kiépítése hatalmas hiteleket igényel, tehát nem csak kötelezettségeket, de lehetőséget is tartogat számukra.

Az MNB Zöld ajánlása június 1-jén lép érvénybe, egyes rendelkezései június 30-tól hatályosak. A változás nem késlekedhet, a környezeti kihívásokat már most kezelni kell - mondta Kandrács Csaba.

MNB Magyar Nemzeti Bank, Budapest, épületFotó: Polyák Attila - Origo

A rendezvényen részt vett a Greenpeace Magyarország ügyvezetője is. Mező János Bálint szerint az emberiség döntési kényszerbe került, és változtatnia kell, ha el akarja kerülni a civilizációs összeomlást. A pénzintézetek számára ebből többek között az következik, hogy a beruházásoknál nem csak a megtérülést, hanem a közérdeket is figyelembe kell venniük, a fenntarthatósággal pedig a legmagasabb szinten kell foglalkozniuk" - tette hozzá. A Greenpeace magyarországi vezetője üdvözölte a jegybank kezdeményezését, de az ajánlások után szabályokat is sürgetett, és szigorúbb feltételeket javasolt. Mező János Bálint hangsúlyozta, hogy a környezetromboló iparágakat nem szabad hitelezni, a zöld pénzügyi termékek körét viszont bővíteni kell. Ha nem lesz változás, akkor válságok sora vár az emberiségre, amelyekből a koronavírus csak az első volt" - fogalmazott.

A sajtótájékoztatón több kereskedelmi bank képviselője beszámolt az eddigi intézkedésekről. A pénzintézetek mindegyike csökkentette a kibocsátását, erősíti a zöld hitelezést, a karbonsemleges finanszírozást, és fenntarthatósági stratégiát fogadott el.

Az OTP Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy a karbonsemlegesség ma még nem lehet kizárólagos szempont a hitelezésben, és az átmenet hosszú lesz, de a kockázatelemzésben ma már fontos a fenntarthatóság. Wolf László szerint a jegybanki ajánlásokat idővel érdemes lenne pontosítani, jobban meghatározott elvárásokkal.

Bakonyi András, az MKB Bank vezérigazgató-helyettese a társadalmi felelősségvállalás jelentőségét emelte ki. Szerinte a bankrendszernek a hitelezési gyakorlatával, és a mindennapi működésével is példát kell mutatnia a környezettudatosság terén.A K&H Bank specializált pénzügyi szolgáltatások igazgatóságának vezetője úgy fogalmazott, hogy az ökológiai válságot nem szabad társadalmi válságra cserélni, ezért megoldást kell találni azoknak a cégeknek is, amelyek ma még nem felelnek meg a fenntarthatósági elvárásoknak. Országh Mihály figyelmeztett arra is, hogy a környezettudatos technológiák finanszírozását a bankok tapasztalat híján sokszor kockázatosnak érzik, így azokat garanciaprogramokkal kell támogatni.A Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese arról számolt be, hogy környzettudatosság terén az elmúlt évben több eredményt értek el, mint korábban bármikor. Kementzey Ferenc hozzátette ugyanakkor, hogy a fenntarthatóságot nem lehet csupán a pénzintézetek vállalásaira építeni, szükség van a szabályozói környezet változására is.