A GDP-arányos államadósság a tavaly év végi 80,4 százalékról az idei év végére várhatóan 79,9 százalékra csökkenhet, megfelelve az Alaptörvény előírásainak - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a növekedés.hu portálnak adott interjúban.

Kiemelte: a beruházásoknak köszönhetően a következő két-három évben Magyarország visszatérhet ahhoz a makropályához, amelynél egyszerre javulnak az egyensúlyi mutatók és az EU átlagát akár kétszeresen is meghaladja a növekedés.

A költségvetési törvény most folyamatban lévő módosítását egyrészt a 2020-ban megváltozott körülmények, másrészt az időközben meghozott egészségvédelmi és gazdaságot támogató intézkedések, harmadrészt az EU 2021-2027 közötti költségvetési kereteinek változásai tették szükségessé - közölte a tanács elnöke.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnökeForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A mostani törvénymódosítás a hiánycélt elsősorban azért emeli 2,9 százalékáról 7,5 százalékára, hogy a kormánynak (a belső átcsoportosításokon túl) mozgásteret adjon az egészségvédelmi és a gazdaság újraindítási intézkedések számára - húzta alá Kovács Árpád. Felidézte azt is, hogy a törvényjavaslat idénre a korábban alapul vett 4,8 százalékos helyett kisebb, 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol.

A járvány jelenti a bizonytalanságot

A KT elnöke elmondta, hogy a növekedésre a legnagyobb kockázat a járvány lefutásának bizonytalansága. Kérdés szerinte, hogy mikor lehet itthon és az ország gazdasági partnereinél feloldani a korlátozásokat, vagyis a gazdaság, benne a nagyvállalatok, a kis- és közepes vállalkozások, főként a turizmus, a vendéglátás, a szolgáltatások mikor tudnak "talpukra állni" és ehhez mekkora "költségvetési injekcióra" lesz még szükség. "Ha a második negyedévben a növekedés valóban tíz százalék felett lesz, és a második félévben az újraindítás határozott, trendszerű eredményei mutatkoznak, akkor a kockázatok minden bizonnyal kezelhetők lesznek" - vélekedett.

Kovács Árpád felhívta a figyelmet arra, hogy ha a gazdasági feltételek kedvezően alakulnak, a tervezettnél markánsabb hiánycsökkentésre lesz szükség.

A tanács elnöke arról is beszélt, hogy idén az uniós programok bevételei 2159 milliárd forintot, míg ezek kiadásai 2933 milliárd forintot tesznek ki, vagyis még mindig folytatódik a magyar költségvetésből történő megelőlegezés, ami a későbbi években - minden bizonnyal - visszatérül. A magyar hozzájárulás az EU költségvetéséhez idén 164,9 milliárd forinttal emelkedik, egyrészt a korábbi évek vártnál magasabb gazdasági növekedéséből, másrészt a Brexit miatt keletkező többlet befizetési kötelezettségből eredően - fejtette ki.