Közhely, hogy az okostelefonok és beépített kameráik új korszakot hoztak az emberek fényképezési szokásaiban. A régi gyerekkorok 24 kockás filmjeit és a fotók előhívását övező várakozást az évek alatt felváltották a korlátlan kattintások és az azonnal visszanézhető, sőt szerkeszthető képek. A hiperfilterezett szelfik mára a közösségi média gerincévé váltak. Összeállításunkban bemutatjuk a szelfik történetét, és lerántjuk a leplet a szűrők mögött rejlő valóságról is.

Bár a „szelfi" kifejezés csak az utóbbi években került be a szótárba, ennek ellenére pályafutása már több mint kétszáz éves. Az még a vita tárgyát képezi, hogy ezek a modern önarcképek vajon a művészet vagy az önkifejezés egy ágának tekinthetők-e, de az biztos, hogy az emberi kommunikáció különleges formáit jelentik.

Az első szelfik

Számos új találmány és fejlesztés valósult meg a fényképezés történetében, amely lehetővé tette az önmagunk fotózásának széles körben való elterjedését. Például az önkioldó megjelenése az 1880-as évek végén megkönnyítette az önarcképek készítését, mivel öt-tíz másodpercet adott az alanynak arra, hogy elhelyezkedhessen a felvételen.  

Az első szelfit (amelyet abban az időben önarcképnek neveztek) Robert Corneliusnak tulajdonították, 1839-ben. Corneliusnak, akit a fotózás egyik nagy amerikai úttörőjeként tartanak számon, az akkori technológiák miatt még 3–15 percig tartania kellett a pózát.

Kattintson a képre, hogy láthassa a világ első szelfijeit!

Kattintson a képre, hogy láthassa a világ első szelfijeit!Forrás: By Robert Cornelius

Ehhez képest mind időben, mind technikában nagy ugrást jelentettek a könnyűsúlyú Polaroid gépek, melyek az 1970-es években egyre megfizethetőbbé váltak. Így a fotósok is elkezdtek több és több önarcképet készíteni. Ám igazán az okostelefonok elterjedése a felelős azért, hogy a kamerák 0-24-ben hozzáférhetővé váltak a nagyközönség számára.

A Sony az Ericsson Z1010 mobiltelefonján 2003-ban előrukkolt az előlapi kamerával, amely lehetővé tette az addigi legkönnyebb szelfikészítést. Több mint tíz évvel ezután, 2015-ben pedig feltalálták a szelfibotot, amellyel már nagyobb háttér és további személyek is bekerülhettek a kompozícióba.

IllusztrációForrás: AFP/Ed Jones

A virtuális plasztikai sebészek

Az első széles körben elterjedt képszerkesztő szoftvert, a Photoshopot eredetileg 1987-ben a Knoll testvérek fejlesztették ki, majd 1988-ban eladták az Adobe Systems Inc.-nek. Így a grafikusok kezében már az ezredforduló elején is volt eszköz a retusáláshoz, viszont a telefonok még a 2000-es évek végén is viszonylag gyenge minőségű fényképeket készítettek, amelyek korrigálására nem sok képszerkesztő alkalmazás létezett. Ezért is húzott akkorát az Instagram, amikor 2010-ben bevezette a filtereket.

Közösségi média filterek - előtte/utána képekForrás: pinterest

Csak az Instagramon, átlagosan napi 95 millió fotót és videót osztanak meg. Ezek között jócskán vannak csodálatos tájak, cuki állatos képek, inspiráló idézetek, ínycsiklandozó ételek, de alaposan átszerkesztett arcok és testek is. A pszichológusok szerint ez utóbbi, akár veszélyes is lehet a mentális egészségre. 2018-ban a statisztikák szerint, a plasztikai sebészeket 55 százalékban olyan páciensek látogatták, akik a szelfiken mutatott képeik miatt szerettek volna változtatni a külsőjükön. A hiperszerkesztett szelfik mára a közösségi média alapvető tartalmaivá váltak. A trendi képszerkesztő alkalmazások, például a Facetune és a B612 népszerűsége az egekben. Naponta 1–1,5 millió szerkesztett képet exportálnak a Facetune-ból a közösségi oldalakra, és a több mint 500.000.000 letöltéssel és havi 100 millió aktív felhasználóval a B612 lényegében a világ virtuális plasztikai sebésze lett. A képzetlen szemnek pedig, nem mindig könnyű kiszúrni egy szerkesztett fényképet. 

A közösségi médián keringő képek miatti "tökéletességre való törekvést" számos tanulmány kapcsolja össze a depresszióval és a testképzavarokkal.

A szerkesztett képekkel könnyen elérhető a "tökéletes test", ami azonban sokszor köszönő viszonyban sincs a valósággalForrás: Reddit

Az új képszerkesztő technológiák a szó szoros értelmében grafikust csinálhatnak bárkiből. Egy pillanat alatt lesz a bőr simább, a szemöldök ívelt, az ajak telt, a derék karcsú, a combok hosszúak vagy a fenék kerek. Manapság az influencerek gyakran használnak saját szűrőket - úgynevezett preseteket -, amelyeket maguk hoznak létre az Adobe Lightroomban, és sokan közülük, valahol 19 és 150 dollár (6000-45.000 forint) között értékesítik is az előre beállított értékeket a követőiknek. Az YMCA Be Real kampányának adatai szerint tavaly, a 11–16 éves fiatalok 52 százaléka érezte úgy, hogy a közösségi média meghatározta az elvárásokat azzal kapcsolatban, hogy miként kell kinézniük, és 30 százalékuk testképi szorongása miatt visszahúzódóvá vált.

A kibővített valóság és a Snapchat-effektek

A Snapchat - amelyet akkoriban Picaboo-nak hívtak -, 2011 júliusában jelent meg az App Store-ban, Evan Spiegel „digitális tollából".

A Snapchat Time Machine filtereForrás: Snap

Az emberek gyakran emlegetik a Snapchatet a közösségi média első kibővített valóság platformjaként, de az igazság az, hogy a technológia már jó ideje létezik. Valójában a Looksery nevű ukrán startupból származik, amely az arckövetésre, az arc módosítására és a valós idejű videók optimalizálási technológiáira specializálódott. A Snapchat 2015-ben 150 millió dollárért vásárolta meg a Looksery céget, majd nem sokkal azután bemutatta a nagy dobását, a Lenses-t, amely kibővített valóság technológiával integrálja a 3D-s elemeket és effekteket a kameraképbe.

A siker nyomán a Snapchat Daily Active Users (DAU) napi aktív felhasználóinak száma 2019-ben már 203 millióra nőtte ki magát. Nem meglepő, hogy a Facebook és Instagram sem tűrhette sokáig a versenytárs térhódítását. 2016-ban egy új funkciót indítottak el az Instagramon; Stories néven, egy évvel később pedig a Facebook is közzétette a Facebook-történeteket. Ezek - a Snapchat Storieshoz hasonlóan -, a megosztástól számítva csak 24 órán keresztül érhetők el. Mostanra már a marketingszakemberek is felismerték a kiterjesztett valóságban rejlő potenciált,  és a Facebook-, Instagram-, valamint Snapchat-effekteket több sminkforgalmazó cég is használja a valós idejű termékpróbákra

De vajon mi lehet a soron következő fejezet a szelfik és filterek történetében? Valószínűleg már ezt is megírták a világ valamelyik digitális fellegvárában.