A Magyar Posta 2021. április 30-tól kivezeti portfóliójából a belföldi távirat és Posta-Világfax szolgáltatásokat. A távirat iránti igény az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent, számos európai, illetve Európán kívüli ország már megszüntette ezen szolgáltatását. Összeállításunkban felelevenítjük történetének néhány érdekes mozzanatát.

A táviratküldő szolgáltatás közel 200 éves múltra tekint vissza Magyarországon, és népszerűsége, keresettsége egészen az utóbbi évekig megmaradt. Indiában például már 2013-ban kivezették a szolgáltatást: a dél-ázsiai országban akkor több száz ember tolongott a korábbi negyvenötezerből megmaradt hetvenöt távíróállomás valamelyikénél, hogy feladja - valószínűleg - élete utolsó táviratát. Belgiumban a szolgáltatást 2017-ben állították le, de számos európai országban, köztük Ausztriában, Csehországban, Németországban, Hollandiában, Franciaországban és Szlovéniában is megszűnt.

Magyarországon ezzel szemben még 2019-ben is napi nagyjából száz táviratot adtak fel, igaz, ez már akkor is elhanyagolható mennyiséget jelentett a digitális üzenetküldés forgalmához képest. A Magyar Posta korábbi közlése szerint három évtizede még nagyjából évi 8 millió táviratot küldtek az országban, addig 2020-ban összesen 23 ezer volt a feladott táviratok száma. A Magyar Posta a táviratot mint egyetemes szolgáltatást 2600 postán kínálta. Ez a korszak most lezárul: Magyarországon utoljára 2021. április 29-én lehet táviratot feladni.

Egy rövid szöveges üzenet

Magyarországon az első táviratot 174 éve, azaz 1847-ben Bécs és Pozsony között továbbították. Eleinte csak hivatalos táviratokat adtak fel, majd hamarosan megnyitották a lehetőséget a magánforgalom előtt is. A távirat a maga korában óriási jelentőségű információtovábbító médium volt, de jelentősége előbb a telefon széleskörű elterjedésével fokozatosan, majd az internet fejlődésével párhuzamosan drasztikusan lecsökkent.

Samuel Morse, akinek nevéhez a távírót kötikForrás: ---

230 éve, 1791. április 27-én született a Bostonhoz közeli Charlestownban Samuel Finley Breese Morse amerikai festőművész, az elektromágneses távíró feltalálója. Az életét és világunkat is megváltoztató találmány, a távíró megszületésében egy sajnálatos haláleset játszotta a döntő szerepet. Morse 1825 februárjában hosszú levélben számolt be washingtoni napjairól várandós feleségének. Egy nappal az után, hogy a borítékot postára adta, lovas futár érkezett otthonából a hírrel, hogy az asszony három nappal korábban, szülés közben meghalt, azaz a gyors hírközlés hiánya miatt már halott feleségének írta a levelet.

A gyászoló festő ekkor kezdett a távíró tökéletesítésével foglalkozni. Akkoriban már ismeretes volt az optikai, szemaforos, illetve az elektrokémiai távíró, amelyben 35, az ábécé betűit jelentő aranytű végén képződtek buborékok, de ezek lassúak és hosszabb üzenetek továbbítására alkalmatlanok voltak. Hét évvel később, 1832-ben egy párizsi tanulmányútjáról hazatérőben, a hosszú hajóúton egyik útitársa mutatta meg neki az újonnan felfedezett elektromágnest. Ekkor született meg benne az elektromágneses távíró gondolata, ahogy megfogalmazta: "A villámnak nagyobb hasznát lehetne venni". Morse 1837. szeptember 4-én mutatta be első telegráfját. A továbbfejlesztett változatot 1838. február 20-án mutatta be egy hivatalos washingtoni bizottság előtt, s öt évvel később sikerült rávennie a Kongresszust, hogy biztosítson háromezer dollár támogatást a Washington és Baltimore közti 38 mérföld távíróvonal kiépítésére. A találmány jelentőségét fel nem ismerő honatyák alig hat szavazat többséggel hozták meg a döntést.

A Capitolium és a baltimore-i vasútállomás között 1844. május 24-én futott végig az első mondat, a Mózes negyedik könyvében található "Mit tesz az Isten", pontok és vesszők formájában. A vonalat a nagyközönség számára 1845. április 1-jén nyitották meg. Egy évtizeddel később már több mint 30 ezer kilométernyi vezetékhálózat futott Amerika-szerte a vasútvonalak mentén.

A távirat lényegében egy rövid szöveges üzenet, melyet meghatározott időn belül kézbesítenek a címzettnek. Ez az időtartam órákat, perceket jelenthetett. Az egyszerű levéltávirat mellett népszerű volt az úgynevezett dísztávirat is, amikor a feladó a rövid szöveges üzenet mellett képet, rajzot vagy fényképet is küldhetett a feladónak. 

Távirat, telegram, sürgöny
A telegram a távirat külföldi elnevezése. A távirat feladója ad megbízást az üzenet közvetítőjének, hogy szöveges üzenete mellett akár képről, rajzról stb. készített másolatot is továbbítson. A sürgöny ezzel szemben a nyelvújításkor alkotott kifejezés, a mai táviratok elődeire alkalmazták. Ezeknek a diplomáciai életben volt jelentőségük, ahol bizalmas vagy titkos üzenetek postai úton való küldésére volt szükség.

1850-ben már Pestet is összekötötte a birodalmi fővárossal, Béccsel a távíróhálózat. Eleinte csak hivatalos táviratokat továbbítottak a távírdák, de hamarosan megnyitották őket a magánforgalom előtt is. A távirat azonban továbbra is elsősorban az üzleti világhoz és az államigazgatáshoz kötődött. A privát szférában a távirat érkezése többnyire baljóslatú esemény volt: leginkább a rossz hírek, halálesetek, családi tragédiák hírhozójaként jelent meg. A sajtó természetesen megjelenésétől intenzíven élt az új technikai eszközzel. A hírek áramlása korábban elképzelhetetlen sebességre gyorsult, az olvasóközönségben pedig hamar ki is alakult az igény, hogy távoli történésekről is azonnal tudomást szerezzen. A Vasárnapi Újság humoros írása 1859-ben, az osztrák – olasz-francia háború idején azt ajánlja a nézőhiányra panaszkodó színháznak, hirdesse ki: „a felvonás-közök alatt ujdonuj telegraphi sürgönyök fognak felolvastatni!!!" akkor majd lenne publikum".

A kiegyezéskor a magyar kormány 8100 kilométer hosszú vonalhálózatot vett át, 181 távirat-felvevő állomással - írja a Mindennapok története.

Természetesen a távíró, illetve a távirat története nem teljes a további technikai újítások, a Morse eredeti találmányát hasznosító vagy épp újragondoló megoldások, a nagyon korán meginduló, tenger alatti távíróvezetékek története, vagy épp a telefon, a rádió és más kommunikációs formák egymásra hatásának vizsgálata nélkül. Ebben az összeállításban azonban csak a táviratra szorítkozunk.

Távirati stílusban

A távirat szolgáltatásként a két világháború között és alatt élte fénykorát a világon, illetve Magyarországon is. Később a telefon fokozatos elterjedésével - ezt a találmányt sokáig egyáltalán nem használta a lakosság, állami szervek, illetve a közigazgatás számára épültek ki az első vonalak és telefonközpontok - a távirat jelentősége megváltozott, bár egészen ideáig nem tűnt el.

A második világháború utáni Magyarországon ugyanakkor a táviratnak nemcsak a mögöttes technikai, hanem kulturális értelemben is óriási jelentősége volt. Ezt több dolog mutatja, például az elmúlt évtizedekre a mindennapok nyelvhasználatába beleivódó, majd onnan fokozatosan kikopó "távirati stílusban" kifejezés is, mellyel a rövid, kurta, nem egyszer pattogósan, gyorsan odavetett közléseket lehetett minősíteni az emberek hétköznapi interakciói során.

De hogy mi volt a táviratokban szinte mindig felbukkanó "stop"? Ezt a négybetűs kifejezést a pont helyettesítésére használták.

Táviratban üzentek volna Sztálinnak

Persze az időszak számos emlékezetes táviratot, vagy legalábbis majdnem-táviratot hagyott maga után. Az egyik leginkább emblematikus darab Királyhegyi Pál író-humorista nevéhez köthető. Királyhegyi korábban élt az USA-ban is, majd 1944-ben Auschwitzba, majd Buchenwaldba deportálták. Túlélte a földi poklot, de 1951-ben kitelepítették a Heves megyei Adácsra. Ebben - állítólag  - az amerikai múltja és előélete mellett az a távirata is szerepet játszott, amelyet minden valószínűség szerint soha nem küldött el, de ismerősei körében gyakran emlegette. A távirat címzettje Sztálin volt,  ez volt a szövege:

A rendszer nem vált be stop Tessék abbahagyni stop Királyhegyi stop".

Természetesen később is számos esetben használták a humor eszközéül a táviratot, illetve a távirati formát. Az egyik legismertebb ezek közül az a vicc, mely az 1976-os montreali olimpia után született. E szerint az olimpián az NDK egy sereg aranyat hódított el a szovjetektől. A következő táviratot kapták: "Gratulálunk, stop! Gáz stop! Olaj stop! L. I. Brezsnyev."

Táviratban emlékeztek meg a második világháborús atomcsapásokról
Az 1978. évi nukleáris leszerelési világkonferencia Tokióban kedden nyílik meg. Az Országos Béketanács elnöksége a tanácskozás résztvevőihez a következő táviratot küldte, számol be arról a Dolgozók Lapja 1978. augusztus 1-jei száma (részlet): "Ezekben a napokban világszerte — a Magyar Népköztársaságban is — kegyelettel adóznak az első atomtámadás áldozatai, Hirosima és Nagaszaki ártatlanul elpusztult polgárai emlékének. Azóta a tömegpusztító fegyverek gyártása megsokszorozódott, s vele együtt fokozódott a veszély is, hogy egy felelőtlenül kirobbantott háború az egész emberiség pusztulását vonja maga után."

Nézze meg galériánkat a most búcsúzó szolgáltatásról!

Kattintson a képre!Forrás: Fortepan / Szabó Gábor

Ezért szűnik meg a távirat 

A távirat sokáig a legnépszerűbb üzenetküldési forma volt, ha "sürgős" jelzéssel adták fel, akár négy órán belül odaért a címzetthez. Hanyatlása a 2000-es évek elején kezdődött meg, amikor egyre inkább csak azok használták már, akik nem ismerkedtek meg az akkor egyre nagyobb teret hódító infokommunikációs eszközökkel, az e-maillel, mobiltelefonnal - a szolgáltatás árát viszont sokan akkor már drágának találták.

A távirat-szolgáltatás 2021. április 30-i kivezetése a Magyar Posta modernizálási programjához illeszkedő változás, hiszen a vállalatvezetésnek célja az ügyféligényeket lefedő termék- és szolgáltatáskínálat kialakítása, figyelembe véve a gazdaságossági szempontokat. A kivezetés korábbi bejelentése után ugyanakkor a Magyar Posta adatai szerint április eleje óta hetente mintegy ötödével nőtt meg a táviratforgalom átlagosan országszerte az előző hónaphoz képest.A legnagyobb  növekedés a fővárosban történt, ahol áprilisban 41 százalékkal több volt a felvett táviratok száma, míg az ugyanitt kézbesített táviratok száma 46 százalékkal emelkedett. 

A táviratküldés lehetőségének utolsó napján több kezdeményezés is indult az utolsó táviratok feladására vonatkozóan. Például a Magyar Posta és a Miskolci Egyetem - írják közleményükben - közös akcióval búcsúzik a táviratszolgáltatástól. A vállalat és az oktatási intézmény közösen csaknem 100 darab táviratot adott fel közjogi méltóságoknak, rektoroknak, kiemelt üzleti partnereknek, így tisztelegve a távirat hétköznapi kommunikációban betöltött szerepe előtt. De táviratküldési felhívást tett közzé a Magyar Küldeményművészeti Társaság, a Spanyolnátha Művészeti Folyóirat és a Herman Ottó Múzeum-Miskolci Galéria is.

Orbán Viktor is feladott egy táviratot az utolsó napon

A miniszterelnök a közösségimédia-oldalára töltött fel egy videót, hogy az utolsó napon egy postán dísztáviratot küldött az édesanyjának.