Szaúd-Arábia gazdasága már egy ideje rálépett a nagy átalakulás útjára, melynek során fokozatosan építik le az olajexporttól való függőségüket. Az ország egy összesen 7000 milliárd dolláros terv keretében keres új utakat a jövőbe.

Ahogy az OPEC és külsős szövetségesei (OPEC+) szigorúan visszafogták az olajkitermeléseiket, hogy stabilizálják a piacot, a kőolaj ára látványos felívelést produkált, és a 2020-as történelmi zuhanás után nemrég képes volt talpra állni. Idén áprilisban aztán a szövetség már arra jutott, hogy folyamatosan enyhítik a kitermelésre vonatkozó korlátozásokat, vagyis fokozatosan növelni kezdik a kibocsátást. Májustól kezdve napi 350.000 hordóval emelnék meg a kitermelést, majd júniusban ugyanekkora emelés jöhetne, júliusban pedig már napi 450.000 hordóval bővülhet a kőolajpiaci kínálat. Az OPEC jelenleg napi 7 millió hordónyi olajat tart vissza a piacról, miközben a szervezet tulajdonképpeni vezetőjének számító Szaúd-Arábia bevállalt egy extra, 1 millió hordós napi visszafogást – írja az Oilprice.com elemzése.

A szaúdi döntés elsőre talán meglepő is lehet, azonban közelebbről nézve teljesen érthető. Az olajóriás ugyanis hosszú távra tervez, és a szemei előtt az olajexporttól való gazdasági függés fokozatos csökkentése lebeg. Ez pedig gigantikus gazdasági átalakulást jelent.

Hatalmas átalakulásra készül a szaúdi gazdaságForrás: AFP/Stringer

Le kell építeni az olajfüggőséget

Jelenleg ugyanis Szaúd-Arábia problémája az, hogy bár globális viszonylatban is igen alacsony költségek mellett képes olajat kitermelni, a gazdasága annyira függ a nyersanyagtól, hogy még így is a jelenleginél sokkal magasabb olajárra lenne szüksége, hogy egyensúlyba tudja hozni a költségvetését.

Az amerikai WTI típusú kőolaj árfolyama manapság hordónként 60 dollár körül mozog, Szaúd-Arábiának pedig több mint 76 dolláros olajárra volna szüksége az egyensúlyhoz. Összevetésképpen, Katarnak például ehhez elég a 39,90 dolláros árfolyam is.

Nem véletlen tehát, hogy Szaúd-Arábia egy gigantikus, összesen 7200 milliárd dolláros tervbe fogott annak érdekében, hogy diverzifikálja a gazdaságát, vagyis hogy csökkentse az olajfüggőségét, és több lábra álljon. A kormány terve ugyanis az, hogy 2030-ig 27.000 milliárd riálra (7200 milliárd dollár) bővülnek az ország belföldi költései, miközben csökkenteni kívánják a jelentős költségvetési deficitet, melyet az alacsony olajár, illetve a koronavírus-járvány miatt kieső olajkereslet idézett elő.

A cél eléréséhez viszont először magasabb olajárra van szükség, amihez a kínálati oldal visszafogásán keresztül vezet az út. Így pedig már sokkal jobban érthető, hogy Rijád miért vállalt be egy önkéntes kitermelés-csökkentést is. Szaúd-Arábia ugyanis a világ legnagyobb olajexportőre, de a kereskedelmi bevételek csökkenését messze ellensúlyozzák az emelkedő olajárból adódó pozitív költségvetési hatások.

Magasabb olajárra volna szüksége Szaúd-Arábiának a gazdasági átálláshozForrás: Shutterstock

A teljes képhez tartozik, hogy a számítások szerint Szaúd-Arábiának a jelenleginél sokkal nagyobb mértékű külföldi tőkére volna szüksége a nagy terv végrehajtásához. Tavaly összesen 5,5 milliárd dollárnyi külföldi működőtőke-beruházás (FDI) érkezett az országba, miközben a következő évtizedben ennek nagyjából a százszorosára, több mint 500 milliárd dollárra volna szükség.

Zöld megoldások a kőolaj helyett

Mindeközben a szaúdi vezetés egyértelműen elkötelezett azzal kapcsolatban, hogy eltolódjon a tiszta energia felé a kőolajtól.

A kormány be is jelentette a tervét, hogy 5 milliárd dollárért beindítana egy zöld hidrogén projektet, amely energiával látná el a Neom nevű megavárost, amely a tervek szerint 2025-re épülne föl. A Dubbed Helios Green Fuels nevű hidrogénüzem szél- és napenergia felhasználásával állítana elő 4 gigawattnyi tiszta energiát, amelyet hidrogéntermeléshez használnának föl.

NEOM City látványterveForrás: Facebook/Naom City

A lényeg pedig az, hogy a Helios hamarosan olyan hidrogént lehet képes előállítani, amely olcsóbb, mint az olaj. A Bloomberg New Energy Finance becslései szerint a Helios költségei elérhetik az 1,50 dolláros kilogrammonkénti árat 2030-ra, ami sokkal alacsonyabb lenne, mint a zöld hidrogén átlagos, kilogrammonkénti 5 dolláros költsége. Ezt támogatja meg az is, hogy a világ egyik legnagyobb olajcégének számító Saudi Aramco szaúdi állami olajóriás már jelezte is a befektetőinek, hogy felhagynak a cseppfolyósított földgáz (LNG) kitermelésének fejlesztéseivel, és inkább a hidrogénre fókuszálnak.

A szaúdi vezetés elkezdene eltávolodni az olajtólForrás: Shutterstock

Közben a szaúdi vezetés nemrég bejelentette. újabb 1 százalékos tulajdonrészt adnának el a Saudi Aramcóból, miután a vállalat korábban a világ legnagyobb kezdeti nyilvános részvénykibocsátását hajtotta végre. Az üzlet valószínűleg szintén a gazdasági átállás finanszírozását támogatná.

Szaúd-Arábia tehát egyértelműen egy olyan jövőbe tekint, amelyben az ország sokkal kevésbé függ az olajpiactól, mint napjainkban. Az viszont már egy másik kérdés, hogy a szaúdi vezetés mennyire marad elkötelezett a hosszú távú terveivel kapcsolatban.