Megdöntötték a fekete arany uralmát a nyersanyagpiacokon

KOLWEZI, DRC- JULY 7: The sun sets on one of the open pit copper mines at Mutanda Mining Sarl on July 6, 2016 in Kolwezi, DRC. The mine is owned (69%) by Glencore, an Anglo-Swiss multinational commodity trading and mining company. The mine is mainly producing copper but also some cobalt. The mine employs about 3,500 people and its located in Luabala Province in Southern DRC. A truck carries a load of ore to the processing plant. (Photo by Per-Anders Pettersson/Getty Images)

Az olajvállalatok évtizedeken keresztül a globális nyersanyagpiac legnyereségesebb cégei voltak. Egészen mostanáig. Ahogy ugyanis a fémek iránti kereslet hatalmas szárnyalásnak indult, megtörtént a trónfosztást, és a korábban sokkal kisebb szereplőnek számító bányavállalatok átvették a vezetést a profitok területén.

Hatalmas fordulat megy végbe napjainkban a globális nyersanyagszektorban. A világgazdaság átalakulásával ugyanis iparágak egész sorának nőtt meg jelentősen a fémigénye. Ez pedig az árfolyamok szárnyalásához vezetett, és az olyan nyersanyagok, mint a vasérc vagy a réz, folyamatosan döntik vagy közelítik meg a rekordokat. Ez pedig ahhoz vezetett, hogy mára a bányacégek nyereségei maguk mögé szorították az egykor egyeduralkodó olajvállalatokat – írja a Mining.com.

A vasércben érdekelt öt legnagyobb bányavállalat jó úton jár ahhoz, hogy ebben az évben összesen 65 milliárd dolláros profitot zsebeljen be.

Ez pedig 13 százalékkal haladná meg az öt legnagyobb olajcégtől várt nyereséget, megdöntve ezzel az olajtársaságok évtizedek óta tartó uralkodását.

Nem véletlen, hogy a vasérc áll az elemzések középpontjában, ez ugyanis piaci szempontból a világ második legnagyobb nyersanyagának számít a kőolaj után. Az acéltermelésben kiemelten fontos összetevőnek számító vasérc éppen a tonnánkénti 200 dolláros árfolyam alatt mozgott az elmúlt időszakban, ami egy évtizede nem látott magasságnak számít. Akkor az elképesztően erős kínai kereslet fűtötte a nyersanyag árát. A nyereségesség lehetőségét pedig jól mutatja, hogy a legnagyobb ausztrál bányacégek kevesebb mint tonnánkénti 20 dolláros költséggel képesek vasércet kitermelni.

Hatalmas nyereségeket produkálnak a bányacégek Forrás:Shutterstock

A szintén kritikusan fontos ipari fémnek számító réz árfolyama ugyancsak a mindenkori csúcsa körül mozog, és egy évtizede először lépte át nemrég a tonnánkénti 10.000 dolláros álomhatárt. Közben a kiemelten fontos ipari fémeket (alumínium, nikkel, réz, ón, ólom, cink) árfolyamait tömörítő kosár olyan szintre emelkedett, amelyre a modern történelemben csupán kétszer (2007-08-ban és 2011-ben) volt példa.

Az átalakulás jelentőségét jól érzékelteti, hogy az öt legnagyobb vasércben utazó bányacég (BHP Group, Rio Tinto Group, Vale, Anglo American, Fortescue Metals Group) összesített nyeresége ebben az évszázadban csupán kétszer volt képes túlszárnyalni a vezető olajcégek profitját.

Összevetésképpen: a legutóbbi nagy nyersanyagpiaci robbanás idején, 2008 és 2011 között, a nagy olajvállalatok könnyedén maguk mögé szorították a bányacégeket. Olyannyira, hogy a top 5 energiavállalat (Exxon Mobil, Chevron, Royal Dutch Shell, Total, BP) profitja kétszer akkora volt ebben az időszakban, mint a legnagyobb bányacégek nyeresége.

A mostani átalakulás pedig csak újabb fejfájást jelent az olajvállalatoknak, amelyek egyébként sincsenek könnyű helyzetben, ahogy a világban egyre égetőbb kérdés a klímaváltozás.

A nyersanyagpiaci inflációs aggodalmak mellett tehát az iparágaknak egyre jobban kell figyelniük a globális befektetői és fogyasztói hangulat változására.

Ez természetesen a bányacégeket is érinti, azonban ők most igen erős pozícióból készülhetnek az átalakulásokra.