A panelprogramban korszerűsített lakások átlagárát felfele mozgatta a felújítás, világított rá az Otthon
Centrum tanulmánya az ingatlanpiac ezen szegmensének változásaira. Az sem kizárt, hogy akár tíz
százalékos különbség is lehet az árban a felújított ingatlan javára.

A panelprogram (az iparosított technológiával épült lakóépületek korszerűsítésének, felújításának
támogatása) a rendszerváltozás utáni Magyarország legnagyobb, kormányzati ciklusokon átívelő lakóépületrehabilitációs programja. A panelprogram során az állam olyan fejlesztéseket támogat, amelyek hatékonyabbá teszik a panelházak energiagazdálkodását. A panelek nem csak gépészetileg, de kívülről is megszépülnek, és ezzel évtizedekre megváltoztatják a környék arculatát.

Mivel az évtizedek alatt rengeteg lakótelep újult meg, ezért az Otthon Centrum elemzői arra keresték a választ, hogy a panelprogram és az egyedi mérőóra felszerelése vajon mekkora értéknövekedést jelentett az ingatlanokban?

A legjelentősebb árelőny a kisvárosokban és Pest megyében mutatkozik meg. Az elmúlt fél év értékesítési statisztikája szerint átlagosan 10% volt a különbség a felújított épületben lévő lakások javára. A megyei jogú városokban 3%, a külső pesti lakótelepeken 1,5 százalék volt az átlagos árkülönbség a felújított épületekben értékesített lakások és a panelprogramból kimaradt házakban eladott ingatlanok között.

Panelház (illusztráció)Forrás: MTI/Krizsán Csaba

A legkevésbé a leginkább kedvelt budai és belső pesti kerületek lakótelepein volt mérhető az árkülönbség: ezeken a lakótelepeken arányaiban eleve kevesebb a megújult ház és egyelőre úgy tűnik, hogy ezek annyira népszerűek, hogy az árat nem befolyásolja érdemben, hogy felújították-e az épületet, vagy sem. Az említett lakótelepeken elsősorban az ingatlan állapota és az elhelyezkedése a döntő.

A lakótelepek közül a legkedveltebbek a 80-as években épültek. Amellett, hogy ezek legfiatalabbak, jellemzően elosztásuk is jobb, vezetékes gázzal ellátott gáztűzhellyel rendelkeznek és nem mellesleg építésük során már jóval több parkolót alakítottak ki környezetükben, mint a korábbi lakótelepek építésekor.

A távfűtéses lakások esetében az egyedi hőmennyiség mérés lehetősége szintén értéknövelő befektetés: országos átlagban 3,5 százalékkal magasabb négyzetméteráron keltek el az egyedi mérővel felszerelt lakások. A távfűtés a tízemeletes lakásoknál a megszokottól eltérően működik: minél magasabb emeleten van a lakás, annál magasabb alaphőmérséklet jellemző az ingatlanra, ezért az ott élők jellemzően jobban támogatják az egyedi mérés lehetőségét, hogy lecsavarhassák a radiátort, és így kevesebbet fizessenek a fűtésért.

Az egyedi mérőóra megléte az agglomerációban és a kisebb városokban – ahol a legmagasabb a 4-6 emeletes panelek aránya – alig van hatással az árra, ezzel szemben Budapest belső kerületeiben több mint 10 százalékkal növeli a lakás árát, de még a régióközpontokban is 8 százalékot emel az értéken. A főváros többi részén és a kisebb megyei jogú városokban jellemzően 5 százaléknál kisebb mértékben drágábbak az egyedi mérőórás lakások, az ilyennel nem rendelkező lakásoknál. A statisztika azt mutatta, hogy a gázzal, elektromos árammal vagy lakásközponti fűtéssel rendelkező panelek az elmúlt fél év tapasztalata szerint átlagosan 6 százalékkal magasabb áron keltek el, mint a távfűtéses lakások.

Soóki-Tóth Gábor ugyanakkor megjegyezte, ez a fűtési megoldás csupán a panelállomány töredékét érinti és az árkülönbség vélhetően ezen lakóházak egyéb jellemzőivel függ össze, nem a fűtési mód a meghatározó.