Sokan egyre etikusabb fogyasztói döntéseket hoznak, például kevesebb műanyagot vásárolnak vagy csökkentik a húsfogyasztást annak érdekében, hogy egy fenntarthatóbb és zöldebb jövőt hagyhassanak az utódaikra. Ennél jóval kevesebben hoznak azonban hasonló „klímabarát" döntéseket a pénzügyi befektetéseik terén, holott egy kis utánajárással könnyen kideríthető lenne, hogy a megtakarított forintokat mibe is fektetik a bankok.

Bizonyos pénzintézetek jelenleg is dollármilliárdokkal támogatják a fosszilis tüzelőanyagok terjeszkedését, amelyek tipikusan meg nem újuló energiaforrások. Ezért a tudatos bankválasztásnak és a „zöld befektetéseknek" igen nagy jelentősége van a klímavédelmi harcban.

Részvényesi hatalom

Egyes alapkezelők több milliárd dollár sorsáról döntenek, ami azt jelenti, hogy hatalmas gazdasági befolyással bírnak, amely egyre növekszik, hiszen - statisztikailag - az emberek egyre tovább élnek, és így többet különítenek el a nyugdíjukra is.

A nyugdíjalapok a legtöbb tőzsdén jegyzett társaság legnagyobb részvényesei közé tartoznak, ami azt jelenti, hogy akár a vállalatok döntéseit is befolyásolhatják azáltal, hogy részvényeseik a klímavédelem mellett foglalnak állást.A piacon rengeteg befektetési alap közül lehet választani, és ezek között szép számmal megtalálhatók a fenntarthatósági célokat figyelembe vevő ESG-alapok is. Érdemes azonban résen lenni, mert több olyan „zöld címkés" alap is van, amelyek a globális felmelegedés egy részéért felelős cégek részvényeit is birtokolják. A BlackRock Climate Transition Fundjának például Exxon Mobil és Chevron részvényei is vannak.

Mi az az ESG?

ESG - environmental, social, governance szavak kezdőbetűiből alkotott mozaikszó. Az MNB meghatározása szerint, ezek az alapok felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok figyelembevételével fektetnek be a különböző részvényekbe, kötvényekbe és állampapírokba. Ilyen szempontok bővebben: üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke, energiahatékonyság, hulladékkezelés, tiszta energia; emberi jogok, nemi, faji, vallási, identitási diszkrimináció tilalma és ez ellen való fellépés, társadalmi szerepvállalás, fellépés az emberi kizsákmányolás, gyerekmunka ellen, valamint a kiberbiztonság, szervezeti struktúra, üzleti etika, átláthatóság, korrupció kérdéseiben. Tehát az ESG-befektetések ezeket a szempontokat is érvényesítik a befektetések megválasztásakor.  Az ESG-nél is a hozammaximalizálás a cél, viszont megállapítható, hogy akik jó ESG-pontszámokkal, minősítésekkel rendelkeznek, azok általában kevésbé terhelik a környezetet, mint a hasonló cégek,és gyakran pénzügyileg is jobban teljesítenek.

Tipikusan meg nem újuló energiaforrások a fosszilis tüzelőanyagok. A klímavédelem egyik fontos lépése ezek leváltása a megújuló energiaforrásokra.Forrás: Shutterstock

A zöld befektetések itthon is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. A BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) 2021. január 1-től szerepelteti honlapján az egyes alapok ESG-szempontok szerinti kategóriáit is.

Ellenőrizhető, mibe fektet egy adott bank

Léteznek olyan online, gyakran nemzetközi adatbázisok, amelyek segítségével kideríthető, hogy az egyes bankok milyen szinten finanszírozzák a klímaválsághoz hozzájáruló vállalatokat. Talán a legegyszerűbben használható a Bank.green, amely kategóriákba sorolja a bankokat. Közülük a legrosszabb kategóriába tartozó pénzintézetek a Rainforest Action Network adatai szerint, az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás óta eltelt öt évben mintegy 3,8 ezer miliárd dollárt költöttek szénre, olajra és gázra.