A tálibok 2001-es bukása óta az afgán kormány a nemzetközi közösség segítségével több mint 9 milliárd amerikai dollárt (mintegy 2700 milliárd forintot) költött az ópium alapanyagának számító mákültetvények megsemmisítésére - jórészt eredménytelenül. Afganisztán továbbra is a világ legnagyobb ópiummák-termesztő országa, ez a növény pedig a koronavírus-járvány alatt még jelentősebb bevételforrása lett a kiszolgáltatott, továbbra is zavaros viszonyok között működő szegény ország gazdasága számára.

Nagy változást hoz az idei év Afganisztán életében. Május elsején, csaknem húsz év után,az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei hivatalosan is megkezdték csapataik kivonását Afganisztánból.

Az USA majd NATO-beli szövetségesei a csapatkivonásokat legkésőbb idén szeptember 11-ig végre kívánják hajtani, és a bejelentést követően meg is kezdődtek ezek a műveletek a hányatott sorsú országban.

Az afgán védelmi minisztérium által 2021. május 3-án közreadott képen egy amerikai (j) és egy afgán katona kezet fog az Antonik támaszpont átadásán május 2-ánForrás: MTI/EPA/Afgán védelmi minisztérium/-

Az 1996-tól 2001-ig tartó tálib kormányzás idején az iszlám jog (saría) legszigorúbb változatát alkalmazták az országban. Ennek a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadások után az amerikaiak vezette koalíció vetett véget azzal, hogy elűzte a tálibokat Kabulból. A nemzetközi közösség támogatta új afgán kormány igyekezett enyhíteni a szigorú vallásos jogrenden, többek közt javítani a nők helyzetén, valamint felszámolni az ország földterületein lévő hatalmas kiterjedésű ópiummák ültetvényeket, amelyek elárasztották a világkereskedelmet a heroin alapanyagával és jókora bevételt hoztak a terrorista szervezeteknek. 2002-ben az országban hatalomra jutó nyugatbarát elnök, Hamid Karzai számos intézkedést hozott a drogtermelés visszaszorítására. Jó pár földműves akkor sikeresen váltott az egyébként méregdrága sáfrányra, noha a döntés miatt a farmerek a tálibok nyílt fenyegetésével kellett, hogy szembenézzenek. 

Az afgán állami rendőrség semmisít meg egy mákmezőt 2011. május 4-én, Qalat város közelében, az afganisztáni Zabul tartományban - a szövetségesek az opiáttermelő növények helyett a búzához hasonló mezőgazdasági növények termesztését próbálják elterjeszteni Afganisztánban.Forrás: Getty Images/2011 U.S. Air Force

Erősödő tálibok

Az idén áprilisi csapatkivonások bejelentése óta azonban a tálibok fokozták az afgán biztonsági erők elleni támadásaikat és az elemzők szerint a kivonulás újabb polgárháborúba taszíthatja Afganisztánt, illetve lehetővé teheti a 2001-ben elűzött tálibok visszatérését a kormányrúdhoz.

A feszült politikai helyzetet tetőzik a koronavírus-járvány miatti gazdasági bizonytalanságok, amelyek szintén nem kedveznek a mezőgazdaságra vonatkozó átalakítási terveknek, így nem csoda, hogy az ópiumtermesztés az országban újra rekordokat dönt. A rendelkezésre álló információk szerint Afganisztán mezőgazdasága továbbra sem tud elszakadni a máktól, sőt, annak termesztése egyre nagyobb méreteket ölt. Míg a falusiak ezzel igyekezzenek előteremteni a szerény megélhetésükhöz szükséges pénzt, addig a tálibok nemcsak megadóztatják a máktermesztést, de a kábítószer-csempészetből is kiveszik a részüket. 

Az afgán tálib harcosok és a falubeliek részt vesznek egy összejövetelen, amikor megünneplik az Egyesült Államok és a tálibok között az alingari körzetben, Laghman tartományban 2020. március 2-án aláírt békemegállapodástForrás: NurPhoto via AFP/Wali Sabawoon/NurPhoto/Wali Sabawoon

Egy háború, amit a szövetségesek elvesztettek

A statisztikák szerint 2001 óta az Egyesült Államok körülbelül 9 milliárd dollárt (mintegy 2700 milliárd forintot) költött különböző programokra, hogy megakadályozza Afganisztánt abban, hogy a világot heroinnal, illetve annak alapanyagával lássa el. Azonban számos interjúban azonban a kábítószer-ellenes kampány kulcsszereplői elismerték, hogy egyik intézkedés sem működött, és sok esetben csak rontottak a helyzeten. Az évek során Afganisztán igazi kábítószer-állammá alakult, és jelenleg az országban állítják elő a világ ópiumtermelésének közel 90 százalékát. Hilmend – az iszlamista lázadók fellegváraként – központja az afganisztáni máktermesztésnek, ahol több tucat heroinlabort üzemeltetnek.

2017 végén az amerikai katonai parancsnokok Afganisztánban elindították az Iron Tempest hadműveletet, a B-52 bombázók és más harci repülőgépek légicsapás-viharát. A bevetés fő célkitűzése a titkos ópiumgyártó laboratóriumok hálózatának megsemmisítése volt, amely évente dollármilliós bevételt hozott a tálibok konyhájára.

Azonban több mint 200 légicsapás után az amerikai hadsereg arra a következtetésre jutott, hogy a célpontok fejlett repülőgépekkel és lézerrel irányított lőszerekkel történő folyamatos támadása csupán erőforrás pazarlás és rövidesen felhagytak vele. Így

dacára a nemzetközi segítségnek és az afgán kormányzat erőfeszítéseinek, a mezőgazdaság azóta is képtelen kivergődni az ópiummák termesztésének csapdájából és jelenleg is Afganisztán uralja a globális ópiumpiacokat.

Egy fiú mákföldön dolgozik Kandahar Panjwayi kerületében - az ENSZ és az afgán kormány becslése szerint Afganisztán ópiumának teljes exportértéke 2005-ben 2,7 milliárd dollár (810 milliárd forint) volt, ami az ország hivatalos bruttó hazai termékének 52 százalékának felel meg.Forrás: AFP/John D Mchugh

Afganisztán problémájának különös színezetet ad, hogy amíg a tálibok uralmon voltak, 2000 júliusában az akkori vezetőjük, Mohammad Omar mulla kijelentette, hogy az ópium "nem iszlám", és betiltotta a máktermesztést. Az afgán gazdák akkor felhagytak a mák telepítésével. Az ENSZ becslései szerint a máktermesztés 2000 és 2001 között 90 százalékkal zuhant. A tálibok ezzel azt remélték elérni, hogy az ópiumtilalom eredményei előbb-utóbb humanitárius segítségnyújtásra sarkallják a Nyugatot, de ezek a remények a 9/11-es hivatkozású terrortámadások után szertefoszlottak. Később az amerikai beavatkozás után hatalomfosztottá vált táliboknak azonban egyszeriben sok pénzre lett szükségük, ezért a busás bevételek fejében félretették a szigorú vallási nézeteket és újra felvirágoztatták a mákmezőket.

Nehéz történelmi örökség a mák
Az afgán ópium táplálja a heroin iránti keresletet Európában, Iránban és Ázsia más részein. Az ópiummák botanikai neve Papaver somniferum. A történészek szerint Dzsingisz kán, a 13. századi mongol hódító volt az, aki a növényt a mai Afganisztán területére vitte. A mákmagok ültetése után körülbelül három hónappal élénk színű virágok nyílnak, majd a szirmok lehullásával gömb alakú magkapszula tárul fel. A hüvely belsejében átlátszatlan, tejszerű nedv található. Ez a nedv maga az ópium természetes formájában. Betakarításkor a kapszulát kis pengékkel bemetszik, ahol a nedv kifolyik és a napsütés hatására barnásfekete gumiszerű anyaggá alakul, amit a farmerek begyűjtenek.

Kattintson a képre, hogy lássa, hogyan zajlik az afgán mákszüret!

Kattintson a képre, hogy lássa, hogyan zajlik az ópiummák szüret!Forrás: AFP/Javed Tanveer

Miután az ópiumgumit vagy pasztát összegyűjtötték, az egyes kapszulákban megmaradt több száz magot a gazdálkodók étolajnak feldolgozzák, elfogyasztják, valamint magnak elteszik a következő ültetéshez. A szárított szárakat és az üres hüvelyeket pedig állati takarmányként hasznosítják. Ezután az ópium belép a feketepiacra ahonnan a morfin-finomítókba jut. A technika bonyolult lépések sorozatát vonja maga után egy „laboratóriumban". A vegyészethez azonban kevésbé modern körülmények társulnak. Nincsenek fehér köpenyek, Bunsen égők és steril helyiségek. A kábítószert általában egy közönséges, sárépítésű lakóépületben készítik.

Fejlődő pályára lehetne állítani az országot

Az afgán ópium becsült éves exportértéke 1,5–3 milliárd dollár (450-900 milliárd forint). A tálibok 10 százalékos termesztési adót szednek be az ópiumtermesztőktől, de szintén megsápolják az ópiumot kábítószerré alakító laboratóriumokat, valamint a tiltott szereket csempésző kereskedőket is. A becslések szerint a csoport bevételének 60 százaléka kábítószerből származik és kifinomult pénzügyi hálózatot működtetnek a felkelői kifizetésére. A tálibok éves jövedelmét 2011-től 400 millió dollárra (120 milliárd forint) becsülték, ami egyes elemzők szerint, az utóbbi években jelentősen megnőtt, és akár 1,5 milliárd dollár (450 milliárd forint) is lehet. Az összegekből pedig meglepően jól szervezett módon finanszírozták műveleteiket.

A mezőgazdaság átállításának kérdéses sikeressége mellett is azonban sokan úgy vélik, nem szabad lemondani az egykor virágzó országról. Afganisztán területe gazdag ásványi anyagokban és drágakövekben, amelyek nagy részét az évek óta tartó konfliktusok következtében nem használják ki megfelelően. Az afganisztáni bányaipar becsült értéke legalább 1 milliárd dollár (300 milliárd forint), és akkár erre támaszkodva is lehetőség nyílna - sikeres stabilizáció után - fejlődő pályára állítani az országot.