Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházását egy dél-koreai cég valósítja meg. Ez jól példázza azt a sikert, amelyet a keleti nyitás politikájának köszönhet az ország. A beruházásokat a járvány sem törte meg, hazánk továbbra is vonzó célpontja a befektetőknek. Nemcsak a keletieknek, hanem a nyugatiaknak is - olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

Az elmúlt években hangsúlyváltás történt a külföldi működőtőke befektetői körben. Míg korábban a hazánkba érkező fejlesztéseknél elsősorban az észak-atlanti régió országai – nagyrészt Németország és az Egyesült Államok – voltak meghatározók, addig mára teret nyertek a dél-koreai, kínai és japán vállalatok. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) adatai szerint a 2015–2018-as években érkező beruházások ötven százaléka Németországból és az Egyesült Államokból származott. A két ország részesedése a 2019–2020-as időszakban 19 százalékra csökkent.

Ezzel szemben azt látni, hogy a Dél-Koreából, Kínából és Japánból érkező tőkebefektetések 2015–2017-es tízszázalékos aránya 2019–2020 átlagában 55 százalékra ugrott.

A konvergenciaprogramból kiolvasható: a nominális értéket tekintve az elmúlt három évben a HIPA közreműködésével bevonzott 12,1 milliárd eurós beruházásból a három, említett keleti ország 5,6 milliárd eurós részt hasított ki. Ebben az időszakban Németországból és Amerikából 3,7 milliárd eurós befektetés érkezett Magyarországra.

Forrás: Magyar Nemzet

Érdekesség, hogy Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházását is egy keleti vállalat, mégpedig a dél-koreai SK Innovation valósítja meg. A hangsúlyváltozások azonban nem jelentik azt, hogy Magyarország lekerült a nyugati befektetők térképéről. A tavalyi számok azt mutatják, hogy húsz projekttel így is Németország valósítja meg a legtöbb beruházást, az Egyesült Államok pedig vezeti a munkahelyteremtési listát. Az viszont tény, hogy az elmúlt években a Távol-Keletről jövő fejlesztésekkel diverzifikáltabbá vált a befektetői kör, és erősödtek hazánk gazdasági kapcsolatai a dinamikusan növekvő keleti régióval. Az is látható, hogy a kínai, a dél-koreai és a japán fejlesztések többsége a következő évtizedeket meghatározó elektromobilitáshoz köthető.

Hazánk tőkevonzó képessége számottevően erősödött az elmúlt években, és a járvány kitörése sem szakította meg a kedvező folyamatokat. A 2020 eleje óta bejelentett nagyvállalati fejlesztések elérik a 2600 milliárd forintot, ami az éves hazai GDP mintegy 5,5 százaléka. A következő években csak ezek a beruházások 8-10 százalékpontos GDP-többletet generálhatnak.