A kriptoeszközök népszerűsége töretlenül növekszik, viszont eddig nem volt egyértelmű a hazai használatuk. A Blockchain Magyarország Egyesület által kidolgozott javaslat alapján a Pénzügyminisztérium tavaszi adócsomagjában 2022-től leegyszerűsödik a kriptoeszközök utáni adózás - írja közleményében az egyesület.

"Habár pontos adatok nincsenek, a Magyarországon kriptoeszközökben tartott vagyon mértéke 300 milliárd forintra tehető. Aki eddig hozzá akart férni ehhez a vagyonhoz, könnyen elveszett az egyértelmű szabályozás hiánya miatt. Kriptovalutát legálisan eladni egy nagyon összetett és nehéz folyamat (adózás, pénzmosási feltételeknek való megfelelés), és ennek a teljeskörű kiszolgálására sem a szabályozói sem a szolgáltatói környezet nem volt eddig maradéktalanul felkészülve" - mondja Kalocsai Kornél, a Blockchain Magyarország Egyesület elnöke.

A jövő évtől hatályos az új szabályozás, ami számos kriptovaluta tulajdonos életére lesz jelentős hatással.

A Pénzügyminisztérium az egyesület szabályozási javaslatát több egyeztetést követően fogadta el, illetve illesztette az adócsomagba.

Vannak országok, például Málta, Észtország és Litvánia, akik már évekkel ezelőtt bevezették a saját blokchain és kriptobarát szabályozásukat, aminek következtében a jelentős tőke áramlott be a gazdaságukba, új vállalkozások jöttek létre és telepedtek le ezekbe az országokba, és számos nemzetközi kriptoeszközökkel foglalkozó vállalat választja ezeket az országokat.

Jelenleg a magyar jog nem szabályozza a kriptoeszözöket. Bár a jelenlegi szja-törvény logikájába illeszthető a kriptoeszközök adózása, több gyakorlati eset nem vezethető le ebből, emiatt sok esetben a kriptovaluta-tulajdonosok nem tudják, hogy mikor és mennyit kell adózniuk, milyen kategóriák szerint. Általános alapelvek vannak csak, amik alapján egy igen magas, 26,5 százalékos adókulcs terheli a kriptojövedelmet.

IllusztrációFotó: Csudai Sándor - Origo

Ez megváltozik 2022. január 1-jétől. A tavaszi adócsomag részeként bejelentett változások alapján az szja-törvény külön szakasza fog foglalkozni a kriptoeszközökkel. A bányászatból és kereskedésből származó haszon után jövő évtől csupán a 15 százalékos személyi jövedelem adót kell megfizetni, a szociális hozzájárulást nem, azonban minden felmerülő költség elszámolható. Akik az elmúlt öt évben egyáltalán nem adózták le a kriptoeszközökből származó jövedelmet, adóamnesztiát kapnak, és visszamenőleg is megtehetik büntetés nélkül.

Ennek a területnek a szabályozása nem teljesen új kérdés. Az Európai Unióban jelenleg is zajlik az úgynevezett Crypto Asset Regulation kidolgozása, amely közösségi szinten szabályozná a kriptoeszközök piacát, viszont ennek a magyarországi megjelenése még évekig tarthat.

Az adócsomag megjelenése megágyazhat a szektor fellendülésének is. Ha a kormányzat valóban elindul a szabályozás irányába a jövőben - amihez szükség van blockchain és kriptoeszköz törvényre, valamint az érintett tevékenységek Áfa-tartalmának és a számviteli szabályok újragondolására - Magyarország is vonzó célponttá válhat a nemzetközi blockchain vállalatok számára.