Miközben nagy cégek vezérigazgatói a koronavírus-járvány tombolása idején a felfelé korrigált teljesítményértékelések alapján átlagosan 30 százalékos béremelést, és egyéb kiegészítő jutalmakat élvezhettek, a dolgozók fizetését 2 százalékkal csökkentették – számol be egy nyilvánosságra került jelentésre hivatkozva a The Guardian.

A Politikai Tanulmányok Intézetének számításai szerint az átlagos vezérigazgatói díjazás 2020-ban 15,3 millió dollár volt, a Standard&Poor's 500 Index 100 legalacsonyabb medián munkabérű vállalatainak adatai alapján.

A medián munkabér tavaly 28.187 dollár volt. Mindezek alapján kijelenthető tehát, hogy a vezérigazgatók tavaly 29 százalékos béremelést tapasztalhattak 2019-hez képest, míg a munkavállalói fizetések ugyanakkor 2 százalékkal csökkentek. Mind a 100 vállalat esetében a medián munkavállalói fizetés 50.000 dollár alatt volt 2020-ig.

Például a Hilton vezérigazgatója, Christopher Nassetta 2020-ban 55,9 millió dollár értékű kompenzációs csomagot kapott, míg a társaságnál a medián fizetés 28.608 dollár volt, szemben a 2019-es 43.695 dollárral. Mivel a járvány befolyásolta a társaság várható teljesítményét, a vállalat igazgatósága átalakította részvénycsomagját, hogy a vezérigazgatónak bőséges fizetés jusson 2020-ban.

A Chipotle gyorsétterem-lánc igazgatósága figyelmen kívül hagyta a vállalat gyenge pénzügyi eredményeit, és Brian Niccol vezérigazgató javadalmazásának kiszámításakor kihagyták a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos költségeket. Niccol tavaly 38 millió dollárt kapott, ami 2898-szor nagyobb, mint a vállalat 13 127 dolláros medián munkabére.

David Gibbs, a Yum! Brands vezérigazgatója – a cég a KFC, a Pizza Hut és a Taco Bell anyavállalata – teljesítménymutatóinak feljavítása után tavaly 1,4 millió dollár pénzbeli jutalmat kapott. Gibbs teljes munkabére tavaly 14,6 millió dollár, míg a vállalat medián fizetése 11.377 dollár volt.

KFC és Taco Bell MichiganbenForrás: Wikipedia

A jelentés készítői sürgetik Bernie Sanders szenátor által márciusban benyújtott törvényjavaslat törvényerőre emelését, amely

jelentős adóval sújtaná a túlzott vezérigazgatói jövedelmeket, és amely arra ösztönözné a vállalatokat, hogy szűkítsék a munkavállalók és a felső vezetők közötti bérszakadékot az által, hogy adót vetnek ki a nagy résű vállalatokra.

Ilyen adókulcs már létezik az Oregon állambeli Portlandben, ahol a város 10 százalékos felárat számít fel azokra a vállalatokra, amelyek vezérigazgatóiknak 100–250-szer többet fizetnek, mint a medián munkabér, és 25 százalékos felárat fizetnek azoknak a vállalatoknak, amelyek aránya meghaladja a 250-et. A San Franciscó-i választópolgárok tavaly jóváhagyták a bérarányon alapuló hasonló adó bevezetését, amely jövőre emelkedik jogerőre. A város arra számít, hogy az adó 140 millió dolláros bevételt eredményez.

A Fogyasztóvédelmi Törvény szerint a tőzsdén is jegyzett vállalatoknak be kell jelenteniük a vezérigazgató és a munkavállaló medián fizetésének arányát az Értékpapír és Tőzsde Bizottság felé.