Megkezdték az Egyesült Államok keleti partvidékének felét üzemanyaggal ellátó Colonial Pipeline üzemanyagvezeték-hálózatának újraindítását, amelyet egy zsarolóvírusos kibertámadás miatt hat nappal ezelőtt leállítottak - jelentette be a vállalat helyi idő szerint szerdán.

Az újraindítás után néhány napig el fog tartani, mire visszaáll a normális működésre az ellátás. Ebben a fázisban még tapasztalhatók lesznek zavarok. "A Colonial annyi gázolajat, benzint és kerozint fog szállítani, amennyi csak biztonságosan lehetséges" - közölték.

A cég csaknem 9000 kilométeres vezetékhálózatán benzint, gázolajat, repülőgép-üzemanyagot és egyéb finomított kőolajszármazékokat szállít naponta mintegy 2,5 millió hordó mennyiségben, és összeköti a Mexikó-öböl partján fekvő finomítókat a déli és a keleti parti államokkal.

Lekapcsolták a hálózatot

A cég pénteken kapcsolta le a hálózatot, miután tudomást szerzett a támadásról. Emiatt az üzemanyagszállítás az egész hálózaton leállt, és a cég informatikai rendszerét is részben le kellett kapcsolni.

Sorra zárnak be a benzinkutak a keleti parton, mert kifogytak az üzemanyagbólForrás: AFP/2021 Anadolu Agency/Yasin Ozturk

A nyomozás egyelőre még korai szakaszában van, de egy kormányzati illetékes szerint profi kiberbűnözői csoport állhat az incidens mögött. Mint mondta: a hatóságok azt próbálják megállapítani, hogy a DarkSide-nak nevezett kiberbűnözői csoport követte-e el az akciót. A DarkSide rendszeresen hajt végre zsarolóvírusos támadásokat, és rendre elkerüli az egykori szovjet blokk országait.

Nem terveznek fizetni

A zsarolóvírusok zárolják és titkosítják a kiszemelt áldozat számítógépes rendszerét, és pénzt követelnek azért, hogy tulajdonosaik visszakaphassák az ellenőrzést informatikai rendszereik, számítógépeik, hálózatuk felett. Bennfentes források arról számoltak be szerdán, hogy a Colonial Pipeline nem tervez fizetni a hackereknek.

Megerősítik a kibervédelmet

Később bejelentették, hogy Joe Biden amerikai elnök szerdán rendeletet írt alá a szövetségi kibervédelmi képességek, valamint a magánszféra digitális biztonságának megerősítéséről.
Ennek alapján létrehoznak egy szervezetet, amely kivizsgálja a jelentősebb hackertámadásokat, és új sztenderdeket írnak elő a kormányügynökségek által használt szoftverek számára. Egyebek mellett kötelezővé teszik a kétlépcsős azonosítást is, amely megnehezíti a különböző felhasználói fiókok feltörését.

Kiersten Todt, a Kiberkészültségi Intézet igazgatója szerint az új szabályok, amennyiben megfelelően alkotják meg őket, "gyökeres változást fognak hozni" biztonsági téren.

Mark Warner, a szenátus hírszerzési bizottságának demokrata párti elnöke jó első lépésnek nevezte a rendeletet, azonban kijelentette, hogy az Egyesült Államok "egyszerűen nincs felkészülve" az államilag támogatott hackerek támadásaira. A kongresszusnak cselekednie kell, többet kell tennie sérülékenységünk kezelése érdekében" - mondta.