Elemzők kiszámolták, hogy mennyi pénzt kellene fordítani a bányászati szektorban megvalósuló beruházásokra a következő 15 évben annak érdekében, hogy megvalósulhasson a globálisan kitűzött klímacél. Az összeg hatalmas, de úgy tűnik, szükség lesz az elköltésére.

A világ vezető országai általában egyetértenek abban, hogy a 2015-ös párizsi klímaegyezmény elveivel összhangban álló globális intézkedésekre van szükség, amelyek célja a nettó nulla kibocsátás elérése és a gazdaság fenntarthatóvá tétele. Egyre több ország vezetése ismeri fel a globális együttműködés fontosságát, és fontos eredmény, hogy több fejlett gazdasággal bíró ország - például az USA, Brazília, Kanada vagy Japán - vállal kötelezettséget az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítására.

Például

a globális felmelegedés megállítása érdekében szükséges dekarbonizációhoz egyrészt minél hamarabb szükség lenne az elektromos járművekre való áttérésre, másrészt a megújuló forrásokból előállított energia előtérbe kerülésére. Azonban ezek mindegyike jelentős mértékű ipari nyersanyagot igényel. Így nagy kérdés az, hogyan lehet biztosítani azt a világ számára, és milyen áron.

Lítiumbánya Bolíviában. Az értékes nyersanyag esszenciális az akkumlátorok gyártásához.Forrás: The Mining Report

Julian Kettle, a tekintélyes Wood Mackenzie elemzője a prognosztizált nyersanyagigény alapján úgy becsüli, hogya bányatársaságoknak az elkövetkező 15 évben csaknem 1,7 ezer milliárd dollárt kell befektetniük ahhoz, hogy elegendő réz, kobalt, nikkel és egyéb fémeket biztosítsanak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez.Ez felfoghatatlanul nagy összeg, forintban kifejezve 510 ezer milliárdnak felel meg. Ez még akkor is hatalmas szám, ha egy elvi kalkuláción alapul és a jelzések szerint, 15 évre oszlana el.

A bányavállalatok viszont - úgy tűnik - óvatosak a nagyberuházások tekintetében. Ráadásul az elektromos akkumulátorokhoz szükséges nyersanyagok, mint a lítium vagy a kobalt egy része úgynevezett magas kockázatú területeken található. Ezek olyan országai vagy régiói a Földnek, ahol sokszor kiszámíthatatlan a működési környezet, az államigazgatás és az államhatalom érvényesülése kérdéses hatékonyságú, és olykor komoly, mélyen beágyazott társadalmi-gazdasági problémák jellemzik az ország működését.

Például a meglehetősen nehéz és átláthatatlan viszonyokban működő, szegénység, polgárháború sújtottaKongói Demokratikus Köztársaság a világ ismert kobaltkészleteinek körülbelül a felével rendelkezik.

Enélkül a nyersanyag nélkül pedig egyelőre nehéz elképzelni az elektromos autók gyártását.

Ezért az az elemzők úgy vélekednek, hogy a klímacélok elérésének módja a környezeti fenntarthatóság és a társadalmi fenntarthatóság összehangolása lenne, amely viszont csak egy szélesebb körű kormányzati és befektetői együttműködés során valósulhatna meg.