Milliók múlhatnak rajta, mégis kevesen tudják, mi a különbség foglaló és előleg között

eladó lakás apartman

Sok a tévhit az ingatlanvásárlás kapcsán fizetendő előleg, illetve foglaló fogalmával és szabályaival kapcsolatban, pedig milliók is múlhatnak rajta. Az emberek fele nem tudja például, hogy az előleg mindig visszajár, ha meghiúsul az adásvétel – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) több mint hétszáz választ összesítő online felméréséből, amely az állampolgárok ingatlan-adásvétellel kapcsolatos jogi tudatosságát vizsgálta.

A kitöltők kevesebb mint egynegyede tudta csak, hogy a vevő felelőssége ellenőrizni az ingatlan-nyilvántartás adatait, mielőtt kifizeti a foglalót, és ennek elmulasztása súlyos következményekkel járhat, mert

tízből négy lakásvásárlás esetében probléma van az ingatlan jogi helyzetével.

A legtöbbekben ugyanakkor az már tudatosult, hogy a kifizetett foglaló kétszeresét kell visszakapniuk, ha az eladó úgy dönt, mégsem adja el nekik az ingatlant.

Sokan nem tudják, hogy a vevő felelőssége ellenőrizni az ingatlan-nyilvántartás adatait. Forrás: Dreamstime

Érdemes ellenőrizni az ingatlan-nyilvántartást

A vevő felelőssége ellenőrizni az ingatlan-nyilvántartás adatait, mielőtt kifizeti a foglalót, ezért nem követelheti vissza azt, még akkor sem, ha a tulajdonos nem számolt be róla, hogy az ingatlan haszonélvezeti joggal terhelt.

A válaszadók többsége (69 százalék) tévesen azt gondolta, az eladónak a foglaló kétszeresét kell visszafizetnie, ha nem tájékoztatta a vevőt a haszonélvezeti jogról.

Mindez azért fontos, mert a MOKK egy korábbi felmérése szerint tízből négy lakásvásárlás esetében a foglaló kifizetése után derül ki, hogy az ingatlan zálogjoggal terhelt vagy haszonélvezője van, illetve tisztázatlanok a tulajdonviszonyai. Ennek oka, hogy az eladók igyekeznek mielőbbi döntésre sarkallni a vásárlókat, és a legtöbb esetben a vevők még az ingatlan tulajdoni lapját sem nézik meg az akár több millió forintos összeg kifizetése előtt.

Az előleg mindig visszajár, ha meghiúsul az adásvétel

A többség tisztában volt vele, hogy eltérő jogi szabályok vonatkoznak az előlegre és a foglalóra, de azt már kevesebben tudták, hogy pontosan mi a különbség a kettő között. A válaszadók alig több mint fele tudta, hogy

a foglalóval ellentétben az előleg minden esetben visszajár, ha meghiúsul az adásvétel, függetlenül attól, melyik fél felelős érte.

Az emberek 70 százaléka azt is helyesen tudta, hogy a foglaló kifizetése után, ha a vevő meggondolja magát, nem követelheti vissza azt. Ezen még egy jól megírt szerződés sem változtat, a válaszadók 21 százaléka rosszul tudta, hogy ha ügyvéddel vagy közjegyzővel készíttetné el a szerződést, visszajárhat neki a foglaló akár teljes összege.

Akár foglalót, akár előleget ad át az ingatlanvásárló az eladónak, érdemes jogász közreműködését kérni. Forrás: Shutterstock

A válaszadók kétharmada helyesen tudta, hogy eladóként a foglaló jelent nagyobb biztonságot, mert ha a vevő felelős azért, hogy meghiúsul az ügylet, elveszti a foglalót, az előleg azonban mindig visszajár, ha meghiúsul az adásvételi szerződés. A legtöbb helyes válasz arra a kérdésre érkezett, hogy mekkora összeget kap vissza a vevő, ha az eladó a foglaló kifizetése után dönt úgy, mégsem adja el neki az ingatlant. 79 százalék volt tisztában a szabállyal, miszerint, ha az eladó gondolja meg magát, a kapott foglaló kétszeresét kell visszatérítenie.

Hiába csábító egy új lakás, először meg kell bizonyosodni a tulajdonviszonyokról és az esetleges terhekről, amelyeket a tulajdoni lapról lehet leolvasni. Amíg nem láttuk egy ingatlan tulajdoni lapját, felelőtlenség egy fillért is kifizetni"

– mondta el dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke.

Akár foglalót, akár előleget ad át az ingatlanvásárló az eladónak, lehetőleg kérje jogász közreműködését, mert különben nehezen tudja majd bizonyítani a történteket.

A sokféle jogi probléma miatt pedig érdemes már az első kötelezettségvállalás előtt ügyvéddel vagy közjegyzővel konzultálni,

áll az MOKK közleményében.