Ahogy a kriptovaluták világszerte egyre népszerűbbek, a bitcoin árfolyama pedig az év első felében rekordokat döntött, az egész pénzügyi szektor számára megkerülhetetlenné vált a kriptovaluták talán legnagyobb problémája. A decentraliztált - vagyis nem jegybankok által felügyelt - digitális fizetőeszközök környezeti lábnyoma ugyanis jelentős, ami idővel érdemben visszafoghatja az elterjedésüket a pénzügyi rendszerben.

Az elmúlt időszakban gyakran merült fel a kérdés, hogy bár a kriptovaluták népszerűsége világszerte egyre nagyobb, mennyire környezetkárosító a mögöttes technológiai infrastruktúra. Noha vannak olyan kimutatások, melyek szerint a hagyományos bankrendszer energiaigénye nagyságrendekkel haladja meg a kriptovalutákét (ráadásul az előbbi sokkal átláthatatlanabb is), ma már nem lehet megkerülni a kérdést: kizöldülhetnek-e valaha a kriptovaluták?

Legutóbb akkor került a figyelem középpontjába a kérdés, amikor Elon Musk, a Tesla alapítója és vezére közölte, a cége mégsem fog bitcoin elfogadni fizetőeszközként, épp a környezeti lábnyom miatt – emlékeztet a TechCrunch elemzése.

Mindazonáltal a bitcoin 1000 milliárd dolláros piaci értéke, és a tény, hogy egyre több nagybank és fizetési szolgáltató veszi be a kínálatába a kriptovalutákat, általában véve világossá tette, hogy idővel meg kell oldani a környezeti terhelés problémáját.

A kriptovaluták jövőjét is meghatározza a kílmaváltozásFotó / 123RF

A népszerűség növekedése ugyanis a rendszer energiaigényét is megnöveli. Idén február második felében például a bitcoinhoz köthető áramfelhasználás 163 százalékos növekedést mutatott, és elérte a 433 terawattórát (TWh), ahogy a bitcoin árfolyama szárnyalt.

Nem véletlen, hogy már az Egyesült Államokban, illetve egyes szövetségi tagállamokban is próbálnak olyan szabályokat hozni, melyek visszafogják a kriptovaluták környezeti terhelését. Egy New York-i jogszabálytervezet például megtiltaná a kriptovaluták bányászatával foglalkozó központok működését mindaddig, amíg az állam nem tudja pontosan felmérni azok környezeti hatását.

Az biztos, hogy a kriptovaluták még jó ideig velünk maradnak, ez ma már egyre kevésbé kérdéses. Napjainkban már ugyanis világosan látható, hogy a spekulatív árfolyamkockázatok mellett a tokenek és a mögöttük álló decentralizált technológiai rendszerek (a blokklánc-hálózatok) számos előnnyel járnak a vállalatok és a fogyasztók számára egyaránt.

A piaci szereplőknek azonban együtt kell dolgozniuk, hogy képesek legyenek megvalósítani egy alacsonyabb környezeti terhelés mellett funkcionáló kriptopiacot. Ilyen kezdeményezések pedig már meg is jelentek.

Sokan próbálják megoldani a kriptovaluták környezetterhelésének kihívásaitFotó: Csudai Sándor - Origo

A múlt hónapban például a Crypto Climate Accord (CCA) nevű szervezet indított be több mint 40 résztvevővel egy projektet, melynek célja, hogy 2025-re a világ összes blokklánc-hálózata 100 százalékig megújuló energiák felhasználásával működjenek. A kezdeményezéshez olyan jelentős szereplők csatlakoztak, mint a Ripple vagy a Világgazdasági Fórum. A sikerhez viszont arra is szükség volna, hogy a kriptovaluta-bányászok kellően olcsón tudjanak hozzájutni megújuló energiaforrásokhoz.

Az tehát jól látszik, hogy a klímaváltozás következményei az egyre népszerűbb kritpovalutákat is elérik. A piac szereplői pedig igyekeznek is reagálni a kihívásokra. A nagy kérdés az lesz, hogy a kriptovaluták képesek lesznek-e áttörést hozni a környezeti problémában, miközben potenciálisan átalakíthatják a pénzügyi rendszer jövőjét is.