A jegybankok digitális valutái hozhatnak változást a pénzügyi rendszerbe

Close-Up Of Stock Market Data On Digital Display horizontal image information financial business stock market graph chart candle stick screen monitor
1058454392
Vágólapra másolva!
Az egész globális pénzügyi rendszer átalakulhat, ha a világ országai széles körben kezdik el bevezetni a jegybankjaik által kibocsátott digitális valutákat – mondják a Fitch Ratings elemzői. Lehet, hogy végül nem is a kriptovaluták, hanem a jegybanki digitális pénzek formálják át a globális pénzügyi rendszert?
Vágólapra másolva!

Az elmúlt években gyakran felmerült a kérdés, hogy a decentralizált kriptovaluták képesek lesznek-e alapjaiban átalakítani a pénzügyi rendszert. Ez a vita egyelőre nincs lezárva, és izgalmas lehetőségeket rejt magában, azonban közben egy másik jelenség is felütötte a fejét.

A központi bankok ugyanis világszerte sorra jelentik be, hogy vizsgálják a saját digitális valuták fejlesztését.

A tesztelésekben egyébként Kína az áll az élen, de Oroszországban nemrég jelentették be, hogy idén felpörgetik a fejlesztést.

Mellettük a brit és a japán jegybank is vizsgálja a saját digitális valuta kibocsátását, de már a Wall Streeten is egyre többen számolnak azzal, hogy ezek a tervek a jövőben valósággá válnak.

Fontos különbség, hogy míg a kriptovaluták (például a bitcoin vagy az eredetileg viccnek induló dogecoin) mögött decentralizált hálózatok állnak, vagyis az értéküket kizárólag a kereslet és a kínálat alakítja, addig a jegybankok által kibocsátott digitális valuták sokkal jobban hasonlítanak a hagyományos fizetőeszközökre – csak nincs fizikai megjelenési formájuk.

Az egész pénzügyi rendszerre hatással lehetnek a jegybanki digitális valuták Forrás: Jason Li/EyePress

A Fitch Ratings hitelminősítő elemzői pedig úgy látják, ezek a jegybanki digitális fizetőeszközök alapjaiban alakíthatják át a globális pénzügyi rendszert, ha világszerte elterjednek – írja az RT.com. A szakértők szerint a legfontosabb kérdés az lesz, az országok képesek lesznek-e megfelelően menedzselni a kockázatokat. Ilyen kockázat például a kiberbiztonság kérdése, amely a jegybanki digitális pénzek esetében kiemelten fontos, hiszen egy esetleges kibertámadás akár átfogó gazdasági problémákat is előidézhet.

A másik probléma, hogy a kormányoknak sokkal nagyobb rálátásuk lehet a digitális pénztárcákra, ráadásul a szabályozói mozgástér is jelentősen megnőhet. Ez pedig sokakban kétségeket idézhet elő.

Mindazonáltal izgalmas lehetőségeket jelentenek a fizetési szolgáltatások felgyorsulásai, valamint az is, hogy a hagyományos bankok mellett más szolgáltatók is komoly szereplőként léphetnek be a versenybe. Az tehát jól látszik, hogy a jegybankok igyekeznek lépést tartani a digitális változásokkal, azonban a jövő nagy kérdései közé tartozik majd, hogy az államok képesek lesznek-e leküzdeni az új, ma még teljesen ismeretlen kihívásokat is.