Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,6 százalékos szintjét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden, és a kamatfolyosó sem változott, két széle mínusz 0,05 százalékon és 1,85 százalékon maradt - közölte a jegybank. Jelentősen erősödött a forint, miután a kamatdöntő ülésről kiadott közleményben a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanács megerősítette, hogy "az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében proaktív módon készen áll a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására".

A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A monetáris tanács legutóbb tavaly júliusban változtatott az alapkamaton, akkor 15 bázisponttal csökkentette azt. Előtte júniusban szintén 15 bázisponttal mérsékelték a kamatot, amely 2016. május 25. óta állt 0,9 százalékon.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a keddi kamatdöntés indoklásában a következőket közölte: a monetáris tanács megerősíti, hogy az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében proaktív módon készen áll a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására.

"...a jegybank egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan környezet az infláció tartós emelkedését okozza. A monetáris tanács megítélése szerint az elmúlt időszakban tovább erősödtek az inflációs kilátásokat övező kockázatok. Az inflációs kilátások, valamint a gazdasági kilábalás folyamatának értékelésében a júniusi Inflációs jelentés előrejelzése lesz kiemelt fontosságú" - mutatott rá a testület.

A monetáris tanács szerint az inflációs kockázatok erősödését külső és belső tényezők egyidejűleg okozzák. Magasabb külső inflációs környezetet eredményez a nyersanyagárak és a nemzetközi szállítmányozás költségeinek tartós emelkedése. A hazai gazdaság gyors újraindulásával átmenetileg ismét fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban várhatóan újból szűkössé váló munkapiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva az inflációs kockázatok növekedését okozzák.

A Magyar Nemzeti Bank épületeFotó: Polyák Attila - Origo

Felidézték: 2021 áprilisában az éves összevetésben számított infláció 5,1, míg a maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció is 3,1 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az infláció 1,4 százalékponttal, míg az adószűrt maginfláció 0,3 százalékponttal nőtt.

A monetáris tanács változatlanul kulcsfontosságúnak nevezte az állampapír-vásárlási programot. A globális reflációs aggodalmak erősödése ismét növelheti az állampapírpiaci folyamatok bizonytalanságát, ezért az MNB a programot továbbra is tartós piaci jelenlét mellett, a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni - húzták alá.

Az MNB június végén - az előző negyedévekhez hasonlóan - ismét eurolikviditást nyújtó devizaswap tendereket tart. Az aktív piaci jelenléttel a jegybank tompítja a nemzetközi swappiaci feszültségek hazai begyűrűzését, hozzájárulva a monetáris kondíciók stabilitásának megőrzéséhez.

Az indoklásban arra is kitértek, hogy az idei GDP növekedés várhatóan a márciusi előrejelzési sáv felső részében, 6 százalék közelében alakul. A jegybank megítélése szerint az újranyitást követően a gazdaság teljesítménye legkésőbb a negyedik negyedévben eléri a koronavírus-járvány előtti szintjét. A valós idejű adatok a második negyedévre kétszámjegyű gazdasági növekedést jeleznek - mutattak rá utalva arra, hogy a növekedés gyorsulása mögött az európai átlagnál korábbi nyitás áll.

Forrás: MNB

Emlékeztettek arra, hogy az áprilisi EDP jelentés alapján 2020-ban a költségvetés eredményszemléletű hiánya a GDP 8,1 százaléka volt, a GDP-arányos bruttó államadósság pedig átmenetileg a GDP 80 százaléka fölé emelkedett. Arra is kitértek, hogy a gazdasági növekedés helyreállításával és a hiány mérséklődésével párhuzamosan 2021-től ismét csökkenő pályára áll az adósságmutató, továbbá a folyó fizetési mérleg egyenlege is javuló pályán marad.

A grémium felhívta a figyelmet arra, hogy az inflációs kilátások emelkedése miatt egyre több jegybank jelzi, hogy szükség esetén készen állnak a monetáris kondíciók szigorítására.

A forint erősödésnek indult: délután három óra után néhány perccel az eurót 347,64 forinton, a dollárt 283,70 forinton, a svájci frankot pedig 316,55 forinton jegyezték a bankközi devizapiacon.

Két órakor, a kamatdöntés közzétételekor 348,64 forinton állt az euró jegyzése, a dollár 284,45 forinton, a svájci frank pedig 317,76 forinton forgott. Két óra után, délutáni csúcsán az euróért már 349,21 forintot, míg a dollárért 284,77 forintot, a frankért pedig 317,91 forintot kellett adni, majd három órakor a közlemény hatására meredek erősödésnek indult a forint.