Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közös tanulmánya szerint világszerte több százezer ember hal meg a hosszú munkaidő következtében.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) tudományos áttekintése alapján további bizonyítékokat talált arra, hogy az ischaemiás (iszkémiás), a szívizom elégtelen vérellátásával járó szívbetegségek és a stroke előfordulása gyakoribb azoknál, akik 55 óránál többet dolgoznak hetente, összehasonlítva a normál óraszámot (35–40 óra/hét) munkával foglalatoskodókkal.

A kutatás szerint 2016-ban a világ népességének 8,9 százaléka, mintegy 488 millió ember volt kitéve hosszú (több mint heti 55 órás) munkaidőnek, annak ellenére, hogy a globális munkaidő-egyezmény előírja, hogy a munkavállalók munkaideje nem haladhatja meg a napi 8 órát és a 48 óra/hét időtartamot (néhány kivételtől eltekintve). Néhány országban azonban a hosszú munkaidő meghatározása a nemzeti előírásoktól függ. Miután a 20. század második felében az átlagos munkaidő világszerte folyamatosan csökkent, ez a tendencia a század végétől átalakult, sőt, a 21. század folyamán néhány országban megfordulni látszik. Mivel az új információs és kommunikációs technológiák forradalmasítják a munkát, az előrejelzések szerint a munkaidő még tovább nőhet az egyes iparágakban.

A hosszú munkaórák gyakrabban vezetnek stresszhez és kiégéshezForrás: Shutterstock

Korábbi tanulmányok tanúsága szerint a hosszú munkaórák pszichoszociális stressz révén növelhetik az ischaemiás szívbetegség és a stroke kockázatát. Egyrészt a stresszre adott biológiai válaszokon keresztül (stresszhormonok felszabadulása, megnövekedett vérnyomás stb.), másrészt a stressz által kiváltott viselkedési reakciók révén, ideértve a dohányzást, a káros alkoholfogyasztást, az egészségtelen étrendet, a csökkenő fizikai aktivitást és az esetleges alvászavarokat. Az ischaemiás szívbetegség a szívizom egyes területeinek elégtelen vérellátásából adódik, amely a koszorúerek megbetegedését idézi elő, míg a stroke gyakorlatilag az agyérgörcs és az agyvérzés közös neve.

A WHO és az ILO becslései szerint a stroke és az ischaemiás szívbetegségek miatt 2016-ban 745 000 haláleset történt, ami 29 százalékos növekedést jelent 2000 óta. A kutatás szerint 398 000 ember halt meg stroke-ban és 347 000 szívbetegségben 2016-ban annak eredményeként, hogy heti legalább 55 órát dolgozott. 2000 és 2016 között a hosszú munkaidő miatt bekövetkezett szívbetegség okozta halálozások száma 42 százalékkal, a szélütés következtében 19 százalékkal nőtt. A regisztrált halálesetek többsége 60-79 éves korúak között fordult elő, akik 45 és 74 éves koruk között hetente legalább 55 órát dolgoztak.

Ez alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy

a heti 55, vagy annál hosszabb munka 35 százalékkal magasabb stroke- és 17 százalékkal magasabb ischaemiás szívbetegségben történő halálozási kockázattal jár, mint a heti 35-40 órás munkaidő.A WHO főigazgatója, Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus a megdöbbentő eredményekre reagálva úgy nyilatkozott,
egyetlen munka sem éri meg a stroke vagy a szívbetegség kockázatát. A kormányoknak, a munkaadóknak és a munkavállalóknak együtt kell működniük, hogy megállapodjanak a dolgozók egészségének védelmét érintő korlátokról ".A tanulmány ugyanakkor nem terjedt ki a koronavírus-járvány időszakára, amely sok ember munkakörülményeit jelentősen megváltoztatta. A távmunka számos iparágban vált megszokottá, és gyakran elmosta az otthon és a munka közötti határokat.