Áprilisban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 559 ezer volt, ami az előző év azonos időszakát 36 ezerrel meghaladta, míg az előző hónapnál 57 ezerrel kevesebb volt - közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 71,9 százalékos volt a múlt hónapban, ami a márciusi értéknél 0,6 százalékponttal alacsonyabb, az előző év áprilisinál viszont 1,3 százalékponttal magasabb.

A február-áprilisi három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 575 ezer volt. 
Az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma 28 ezerrel nőtt, míg a közfoglalkoztatottak száma 11 ezerrel, a külföldön dolgozóké 25 ezerrel csökkent. 

Áprilisban a munkanélküliek száma 211 ezer volt, ami az egy évvel korábbinál 24 ezerrel, a márciusinál pedig 17 ezerrel több. A munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,4 százalékra emelkedett egy év alatt és 0,4 százalékponttal nőtt márciushoz képest - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

IllusztrációForrás: Shutterstock

A február-áprilisi három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 206 ezer volt, 32 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 4,3 százalékos értéke 0,6 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit.

A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 1,5 százalékponttal, 12,5 százalékosra nőtt. Az összes munkanélküli közel ötöde a fiatalok köréből került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,9 százalékosra, az 55-74 éveseké 1,1 százalékponttal, 3,2 százalékosra emelkedett.

Egyre jobb eredmények várhatók

Az erős márciusi számok után az áprilisi adatokon látszik némileg a harmadik hullám hatása, viszont a már ismert, májustól megkezdődött és egyre erőteljesebb nyitás hatására jóval nagyobb jelentőséggel bírnak majd a következő hónapok számai, hogy a „teljes" helyreállás milyen gyorsan és mértékben történik meg. Várakozásunk szerint idén 4 százalék alatt lehet a munkanélküliség a statisztikai módszertan szerint, viszont a regisztrált álláskeresők száma ennél magasabb, de az eddig teljesen leállított szektorok újraindulásával ez a szám is aktív csökkenésnek indulhat - írja kommentárjában Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. 

A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az átmeneti adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárultak a munkahelymegőrzéshez és ahhoz, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci válság jelentősen kisebb amplitúdójú, mint az egy évtizeddel korábbi, amikor elérte a 700 ezret a munkanélküliek száma.

Az idei első negyedév korlátozásokkal terhelt időszakának átlagában még ugyan látható csökkenést mutatott a foglalkoztatottság, ami főként a külföldre ingázók alacsonyabb számának volt köszönhető – és a korlátozásoktól mentes határnyitások még odébb vannak -, de  a hazai elsődleges munkaerőpiac növekszik, és ez a tendencia még tovább erősödhet a nyitás felfutásával.  A jelenleg látható iparági jelek alapján a nyár elejétől akár újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérnövekedéssel járó munkaerőpiaci környezet, ami a második negyedévtől kezdődően a GDP-re is pozitív hatást fejthet ki, és alátámasztja azokat az elemzői és hitelminősítői véleményeket, miszerint a hazai gazdaság lehet a régiós visszapattanás élén az idei évben - teszi hozzá az elemző.