A világnak meg kellene négyszereznie a globális környezeti ökoszisztéma megmentésére és fenntartására szánt összeget a következő évtizedekben, hogy ne következzen be komolyabb katasztrófa – mondják az ENSZ friss jelentésének szerzői. A kutatásból az is kiderül, hogy már a globális GDP 0,1 százalékának felhasználása is hatalmas lépést jelentene.

Bár sokszor merül föl, hogy milyen pénzügyi és gazdasági akadályokba ütközik a globális környezetvédelem, az ENSZ friss jelentése szerint világgazdasági méretekben nem is kellene olyan hatalmas összegeket erre a célra fordítani, hogy elkerüljük a katasztrófát.

Egy friss kutatás szerint ha minden évben a globális GDP 0,1 százalékát a környezeti ökoszisztéma megőrzésére és fenntartására költenénk, akkor ezzel 2050-re elő lehetne teremteni azt plusz forrást, amely elegendő lenne a természeti ökoszisztéma összeomlásának elkerüléséhez – írja a The Guardian.

Itt olyan terülteket érintő beruházásokra kellene gondolni, mint a fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, a károsanyag-kibocsátás menedzselése, a védett területek megőrzése, vagy a tiszta víz és a megfelelő élelmiszer biztosítása.

A jelenleginél sokkal nagyobb összeget kellene fordítani a globális környezeti ökoszisztéma megőrzéséreForrás: 123rf

A Világgazdasági Fórum (WEF) és az Economics of Land Degradation Initiative (ELD) közreműködésével készült jelentés szerint globálisan összesen 8100 milliárd dollárt kellene fordítani a biodiverzitás és a természetes élőhelyek megőrzésére – melyek elengedhetetlenek az emberi civilizáció fenntartásához. Így 2050-re el lehetne érni az évi 536 milliárd dolláros ráfordítást, ami akkor a globális GDP nagyjából 0,13 százalékát tenné ki.

A kérdés pedig gazdasági szempontból is égető fontosságú. Tavaly a Swiss Re biztosítótársaság mutatta ki, hogy a globális GDP több mint fele támaszkodik valamilyen formában a magasan funkcionáló biodiverzitásra, azonban a világ országainak nagyjából ötödét veszélyezteti a természetes ökoszisztéma összeomlásának kockázata. A jelentés szerint a leginkább veszélyeztetett országok között olyanok találhatók, mint Ausztrália, Izrael és Dél-Afrika.

A jelentés rámutat, hogy napjainkban az évi környezetvédelmi beruházások összege nagyjából 133 milliárd dollár, mely összeg jelentős része a kormányoktól érkezik. A szerzők szerint a jövőben nemcsak a kormányoknak kellene célzott intézkedésekkel növelniük ezt az összeget, de a magánszektornak is sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítania a gazdasági átállásra és a finanszírozásra.