Az élelmiszer-pazarlás ellen küzdő öko-vállalkozók új típusa a feldolgozatlan ételmaradékokat (főleg kenyeret) sörré alakítják. A részleteket a ChannelNews Asia mutatja be.

A szingapúriak többsége valószínűleg tisztában van azzal, hogy az élelmiszerpazarlás probléma, de sokakat meglephet, hogy nem mind származik maradékokból. A pazarlás jelentős része ugyanis még azelőtt megtörténik, hogy az étel a fogyasztóhoz kerülne. Ezek olyan élelmiszerek, amelyeket a minőség-ellenőrzés során visszautasítanak, vagy azért lesz belőlük hulladék, mert túl közel van (vagy már lejárt) a fogyaszthatósági idejük.

Travin Singh a sörfőző cégként indult, de mára élelmiszer-technológiai vállalattá fejlődött CRUST Group alapítója és vezérigazgatója arra keresi a megoldást, hogyan lehetne a feleslegessé és kidobásra ítélt hatalmas élelmiszerfelesleget mégiscsak felhasználni valahogyan.

Singh az egyik videómegosztó portál segítségével tanulta meg az otthoni sörfőzés csínját-bínját.
A CRUST később összeállt a Tiong Bahru pékséggel, és a felesleges bagettjeikből sört készített. Az eredmény - a Beerguette.

A CRUST sörök ára 6 és 8.50 dollár között mozog palackonként, ami nagyjából hasonló a többi helyi kézműves sörökéhez.

A kép illusztrációForrás: Shutterstock.com

Nem a kenyér az egyetlen melléktermék, amelyet a cég felhasznál. A vállalat rizst, teát, kávét, gyümölcsöket és zöldségeket is feldolgoz. A japán piacokat a felesleges rizsből és kenyérből készülő sörrel próbálja meghódítani.

Az alkoholos italok mellett Singh üdítőket is készít a CROP márkanév alatt.

Kutatás-fejlesztési tevékenységünk folyamatos annak érdekében, hogy lássuk mivé tudjuk átalakítani a szerves hulladékokat." – mondta el a vállalkozó.

„Ki akarjuk terjeszteni portfóliónkat az élelmiszeripari oldalra és végül a csomagolásra is. Sokkal többet akarunk tenni, de csak lépésről lépésre. Nagyon ragaszkodunk ahhoz, hogy bebizonyítsuk, vannak jobb módszerek is a dolgok elvégzésére" - tette hozzá.

A vállalkozás úgy tartja alacsonyan a költségeket, hogy lemond a fizikai üzletről, és meglévő sörfőzdéket használ fel az italok elkészítéséhez.A háttérkutatás és a technikai létesítmények kapcsán a cég együttműködött a Bright Science Hub létesítményével, amelyet a holland DSM egészségügyi és táplálkozási vállalat hozott létre.

Anand Sundaresan, a DSM emberi táplálkozásért és egészségért felelős alelnöke elmondta: "Ha a startupokra gondolunk, a velük való együttműködéshez is sok erőfeszítésre van szükség, legyen szó prototípus-fejlesztésről, ötletgenerálásról, a koncepció bizonyításáról, tesztelésről, szabályozási támogatásról és kereskedelmi forgalomba hozatalról. Az innovációs központ szerepet játszhat az inkubáció elősegítésében, valamint a startupokkal és a kis- és középvállalkozásokkal együttműködve a technológiák széles skálájának fejlesztésében."

A DSM szerint a CRUST-hoz hasonló startupok kulcsfontosságúak a világ élelmiszer-hulladék problémájának kezelésében.

"Az élelmiszerpazarlás egy láthatatlan és rejtett probléma, mert valójában nem is vesszük észre, hogy mennyi élelmiszer megy veszendőbe és kerül a szeméttelepekre. Ennek pedig nagy társadalmi-gazdasági hatása van - nem csak a termelés és az elosztás során keletkező üvegházhatású gázok tekintetében."

Amikor az élelmiszerhulladék a hulladéklerakóba kerül, metán keletkezik, amely 21-szer erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Szingapúr azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra táplálkozási szükségleteinek 30 százalékát helyben állítsa elő – ebben pedig a startupok kulcsszerepet játszhatnak. Az ország ma már az ázsiai-csendes-óceáni térség fenntartható technológiai központja is.

Mivel az előrejelzések szerint az ázsiai-csendes-óceáni térség a világ növekedésének egyik fő motorja lesz, emberek milliárdjainak érdeke, hogy ez a növekedés fenntartható legyen.

Singh pedig reméli, hogy vállalkozásával legalább 1 százalékkal hozzá tud járulni a globális élelmiszerhulladék csökkenéséhez.