A brit jegybank olyan stressztesztet indít be, amely azt vizsgálja, hogy a szigetország pénzügyi intézményei mennyire lennének képesek megbirkózni a klímaváltozás hatásaival, ha vészhelyzet állna elő.

Izgalmas stressztesztet indít be a brit pénzügyi rendszerben a Bank of England (BoE). A központi bank azt szeretné tudni, hogy a szigetország bankjai és biztosítótársaságai hogyan tudnának megbirkózni a klímaváltozás pénzügyi hatásaival, ha vészhelyzet állna elő. Ennek érdekében a jegybank több különböző forgatókönyvre teszteli az intézményeket – írja a BBC.

A BoE összesen 19 céget von be a tesztelési folyamatba, melynek során három különböző forgatókönyvet vizsgálnak, 30 éves távlatban. A központi bank közlése szerint így világosabban látszik majd, milyen pénzügyi kockázatok rejlenek a klímaváltozásban.

A vállalatok közül olyanokat vonnak be a stressztesztbe, mint a Barclays, az HSBC, a Lloyds, a Nationwide, a NatWest, a Santander UK, illetve a Standard Charter. A biztosítók közül olyanok szerepelnek majd, mint az Aviva, a Legal & General, a Direct Line vagy a Scottish Widows.

Az eredményeket 2022 májusában közlik majd, és a Bank of England kiemelte, hogy csak összesített adatokat publikálnak, vagyis nem lesznek nyilvánosak az egyes cégekre lebontott eredmények.

Különleges tesztnek veti alá a brit pénzügyi cégeket a Bank of EnglandForrás: Shutterstock

A tesztet egyébként már 2020-ra tervezték, de aztán a koronavírus-járvány miatt elhalasztották a folyamatot. A projekt annyiban is különleges lesz, hogy most először tesztelik egyszerre, azonos forgatókönyvek alapján a bankokat és biztosítótársaságokat, aminek következtében a szektorok közti összefüggések is jobban kirajzolódnak majd – tette hozzá a BoE.

A stresszteszt tehát három forgatókönyv alapján vizsgálja majd a pénzügyi cégek állapotát. A legrosszabb forgatókönyv szerint a kormányok képtelenek lesznek bármilyen további hatékony intézkedést hozni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. Ennek eredményeként az átlaghőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal, a tengerszintek pedig 3,9 méterrel emelkednek.

Egy ilyen forgatókönyv hatalmas kihívás elé állítaná a teljes gazdaságot, ahogy igen súlyos és extrém környezeti események forgatnák fel a pénzügyi szektort is.

A második forgatókönyv szerint a klímaváltozás lassításához szükséges intézkedéseket a kormányok korán meghozzák, a döntések pedig „relatíve fokozatosan" lépnek életbe. Ez alapján a szén-dioxid kibocsátás mértéke 2050-re elérné a nettó nullás szintet, az átlaghőmérséklet pedig 1,8 Celsius-fokkal emelkedne. Itt azzal kellene számolni, hogy a terhelés különböző módon érintene egyes iparágakat, azonban a GDP-növekedésre gyakorolt hatás viszonylag enyhe lenne.

Hamarosan kiderül, mennyire válságálló a brit pénzügyi rendszerrel a klímaváltozással szembenForrás: AFP/NurPhoto/Alberto Pezzali

A harmadik forgatókönyv alapját az a feltételezés adja, hogy a kormányok elhúzzák az intézkedések bevezetését 2031-ig. Vagyis 2050-re ugyanúgy sikerülne elérni a kívánt célokat, mint a második forgatókönyvben, azonban sokkal gyorsabb ütemű átalakítások mellett. Vagyis a gazdasági hatások is sokkal keményebbek lennének – a rövidebb időtáv miatt. A harmadik forgatókönyv a munkahelyek széleskörű megszűnésével számol az Egyesült Királyságban és világszerte, miközben a pénzügyi piacokon is komolyabb felfordulással kalkulál.

A jegybank terve szerint a stresszteszttel monitorozni tudják, hogy a pénzügyi intézmények milyen kockázatoknak lennének kitéve az egyes forgatókönyvek alapján. Végső soron pedig olyan előremutató irányelveket lehet majd megfogalmazni, amelyek segítségével enyhíteni lehet majd ezeket a kockázatokat.