Klímaválságra tesztelik a brit bankokat

British Pound bank notes and coins are displayed as the pound fell in the wake of Boris Johnson’s resignation from the Cabinet, London on July 9, 2018. (Photo by Alberto Pezzali/NurPhoto)

A brit jegybank olyan stressztesztet indít be, amely azt vizsgálja, hogy a szigetország pénzügyi intézményei mennyire lennének képesek megbirkózni a klímaváltozás hatásaival, ha vészhelyzet állna elő.

Izgalmas stressztesztet indít be a brit pénzügyi rendszerben a Bank of England (BoE). A központi bank azt szeretné tudni, hogy a szigetország bankjai és biztosítótársaságai hogyan tudnának megbirkózni a klímaváltozás pénzügyi hatásaival, ha vészhelyzet állna elő. Ennek érdekében a jegybank több különböző forgatókönyvre teszteli az intézményeket – írja a BBC.

A BoE összesen 19 céget von be a tesztelési folyamatba, melynek során három különböző forgatókönyvet vizsgálnak, 30 éves távlatban.

A központi bank közlése szerint így világosabban látszik majd, milyen pénzügyi kockázatok rejlenek a klímaváltozásban.

A vállalatok közül olyanokat vonnak be a stressztesztbe, mint a Barclays, az HSBC, a Lloyds, a Nationwide, a NatWest, a Santander UK, illetve a Standard Charter. A biztosítók közül olyanok szerepelnek majd, mint az Aviva, a Legal & General, a Direct Line vagy a Scottish Widows.

Az eredményeket 2022 májusában közlik majd, és a Bank of England kiemelte, hogy csak összesített adatokat publikálnak, vagyis nem lesznek nyilvánosak az egyes cégekre lebontott eredmények.

Különleges tesztnek veti alá a brit pénzügyi cégeket a Bank of England Forrás: Shutterstock

A tesztet egyébként már 2020-ra tervezték, de aztán a koronavírus-járvány miatt elhalasztották a folyamatot. A projekt annyiban is különleges lesz, hogy most először tesztelik egyszerre, azonos forgatókönyvek alapján a bankokat és biztosítótársaságokat, aminek következtében a szektorok közti összefüggések is jobban kirajzolódnak majd – tette hozzá a BoE.

A stresszteszt tehát három forgatókönyv alapján vizsgálja majd a pénzügyi cégek állapotát.

A legrosszabb forgatókönyv szerint a kormányok képtelenek lesznek bármilyen további hatékony intézkedést hozni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében.

Ennek eredményeként az átlaghőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal, a tengerszintek pedig 3,9 méterrel emelkednek.

Egy ilyen forgatókönyv hatalmas kihívás elé állítaná a teljes gazdaságot, ahogy igen súlyos és extrém környezeti események forgatnák fel a pénzügyi szektort is.

A második forgatókönyv szerint a klímaváltozás lassításához szükséges intézkedéseket a kormányok korán meghozzák, a döntések pedig „relatíve fokozatosan" lépnek életbe. Ez alapján a szén-dioxid kibocsátás mértéke 2050-re elérné a nettó nullás szintet, az átlaghőmérséklet pedig 1,8 Celsius-fokkal emelkedne. Itt azzal kellene számolni, hogy a terhelés különböző módon érintene egyes iparágakat, azonban a GDP-növekedésre gyakorolt hatás viszonylag enyhe lenne.

Hamarosan kiderül, mennyire válságálló a brit pénzügyi rendszerrel a klímaváltozással szemben Forrás: AFP/NurPhoto/Alberto Pezzali

A harmadik forgatókönyv alapját az a feltételezés adja, hogy a kormányok elhúzzák az intézkedések bevezetését 2031-ig.

Vagyis 2050-re ugyanúgy sikerülne elérni a kívánt célokat, mint a második forgatókönyvben, azonban sokkal gyorsabb ütemű átalakítások mellett.

Vagyis a gazdasági hatások is sokkal keményebbek lennének – a rövidebb időtáv miatt. A harmadik forgatókönyv a munkahelyek széleskörű megszűnésével számol az Egyesült Királyságban és világszerte, miközben a pénzügyi piacokon is komolyabb felfordulással kalkulál.

A jegybank terve szerint a stresszteszttel monitorozni tudják, hogy a pénzügyi intézmények milyen kockázatoknak lennének kitéve az egyes forgatókönyvek alapján.

Végső soron pedig olyan előremutató irányelveket lehet majd megfogalmazni, amelyek segítségével enyhíteni lehet majd ezeket a kockázatokat.