A Google összeomlása

Ha az 1990-es évek végén sokan belebuktak az internetes részvényekbe, mert túlzottan optimisták voltak, akkor ennek pont az ellenkezője történt azokkal, akik egykor azt hitték, hogy a mára hatalmas technológiai óriásokká váló társaságok gyorsan össze fognak omlani.

Ilyen volt Whitney Tilson, aki 2004-ben, a Google tőzsdére lépése után, közölte, hogy a cég csalódást fog okozni a befektetőknek.

Azóta persze mindenki tudja, hogy Tilson tévedett. De nem is akármekkorát. Ha ugyanis valaki megfogadta a tanácsát, és 2004 után gyorsan eladta a Google részvényeit, az lemaradt a történelem egyik legnagyobb részvénypiaci felfutásáról. A Google papírja ugyanis 2004 és 2013 között több mint 900 százalékot erősödött.

A tévésztár tévedései

Jim Cramer a CNBC egyik nagy sztárja, és a pénzügyi életben igen népszerű Mad Money című műsor házigazdája. Cramer azonban az elmúlt években legalább kétszer nagyon nagyot tévedett.

Először akkor, amikor 2008. március 11-én azt mondta, hogy a Bear Stearns befektetési bankkal semmi probléma nincs, mindenki nyugodtan tartsa meg a részvényeit – ekkor már látszódtak a cég likviditási problémái.

Jim Cramer a HP kapcsán elég rosszul ítélte meg a jövőtForrás: AFP/NurPhoto/Joan Cros

Cramer jóslata nem jött be. A Bear részvényei már március 14-én 92 százalékot zuhantak, majd a céget végül részvényenként 2 dollárért szerezte meg a JPMorgan.

A híres műsorvezető második nagy tévedése 2012-re tehető. Ekkor (november 20-án) Cramer azzal állt elő, hogy szerinte mindenkinek azonnal el kellene adnia a Hewlett-Packard (HP) részvényeit, mivel szerinte a cégnek olyan zavaros ügyei vannak, amelyek be fogják dönteni a papírt.

Ismét nem jött be a jóslat. A HP a következő hat hónapban nagyjából 100 százalékot izmosodott a tőzsdén.

Az internet végnapjai

Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász, és a világ egyik leghíresebb gazdasági szakembere. Azonban még ő sem tévedhetetlen. Olyannyira, hogy Krugman az 1990-es évek végén határozottan úgy vélte, az internetről pár éven belül ki fog derülni, hogy alig van hatása az életünkre.

A sztárközgazdász 1998-ban közzétett egy elemzést, amelyben arra jutott, hogy szerinte az internet növekedése le fog lassulni. Mi több, Krugman úgy vélte, hogy nagyjából 2005-re ki fog derülni, hogy az internetnek maximum annyi hatása van a reálgazdaságra, mint a faxgépeknek – vagyis gyakorlatilag minimális.

Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász úgy gondolta, az internet alig hat majd az életünkreForrás: AFP/RIA

Manapság persze már világos, hogy Krugman hatalmasat tévedett, de nem csak az internet, hanem a technológiai részvények kapcsán is. Az 1998 és 2005 közti időszakban a Microsoft 61 százalékos, az Oracle 220 százalékos, az Intel 46 százalékos hozamot ért el, de az Amazon például 912, az Apple pedig 1702 százalékos hozamot produkált. Egyébként épp a már említett HP volt az egyetlen nagy techcég, amely ebben az időszakban gyengült – 1998 elején 32,28 dolláron állt, míg 2005 végén csupán 28,80 dolláron.

Ha a fentieket átfogóan vizsgáljuk, akkor ha valaki az említett hat részvénybe fektetett volna 25.000 dollárért 1998. január 2-án, abban az esetben a befektetésének értéke 2005 végén 147.160 dollárt ért volna. Ez az 588 százalékos emelkedés elég szép ahhoz képest, hogy az internet elvileg semmilyen hatással nem volt a gazdaságra.