Továbbra is dinamikusan, a globális átlagnál lényegesen gyorsabban nő a magyar lakosság pénzügyi vagyona, összhangban a kelet-európai trendekkel, köszönhetően annak, hogy a Covid-19 válságra az emberek megtakarítani képes része az egész világon óvatosan reagált, derül ki a Boston Consulting Group (BCG) most megjelent tanulmányából.

A magyar lakosság pénzügyi vagyona változatlan árfolyamon számolva tavaly 10 százalékkal nőtt 2019-hez képest, gyorsabban mint az elmúlt öt év 9 százalékos átlaga és mint Nyugat-Európában (4 százalék). A legalacsonyabb vagyoni szegmensbe tartozók, akiknek a pénzügyi vagyona nem haladja meg a 71 millió forintot, továbbra is a teljes magyarországi pénzügyi vagyon közel felével rendelkeznek. Ez az arány nemcsak magasabb a kelet-európai vagy globális arányoknál, de azok 2 százalékpontos 2020-as év/év zsugorodásával szemben a Covid válság alatt is szinten maradt.

Horváth Krisztán, a BCG budapesti irodájának partnere elmondta:
A fejlett megtakarítási kultúra és az állampapírok magas hozama is hozzájárulhat ahhoz, hogy a vagyoni egyenlőtlenség növekedése a Covid időszak alatt alig volt megfigyelhető Magyarországon."Hozzátette: 2025-ig Magyarországon is arra számítanak, hogy a globális trendekkel egyezően a magasabb vagyoni szegmensbe tartozók vagyona és száma is lassan, de biztosan erőteljesebb növekedést mutat majd.

A lakosság pénzügyi vagyonának összetétele Magyarországon több szempontból is érdekes képet mutat. Egyrészt alapvetően fejlett piaci jellemzői vannak – például a betétek aránya a globális átlaggal van egy szinten és jelentősen alacsonyabb a kelet-európai átlagnál, valamint a részvénytípusú befektetések aránya is a globális szinten mozog. Ugyanakkor, a kifejezetten hosszú lejáratú megtakarítások, mint az életbiztosítások vagy nyugdíjcélú megtakarítások aránya messze elmarad a nemzetközi átlagtól. Sajátos magyarországi jelenség az (állam)kötvények kiugróan magas aránya, ami már hosszú ideje megfigyelhető, és ami a prémium állampapírok megjelenésével új lendületet kapott. A BCG az állampapírok arányának további növekedésére számít.

A globális pénzügyi vagyonnak a pandémia nem ártott

A globális pénzügyi vagyon robusztus, 8,3 százalékos emelkedéssel új csúcsot ért el 2020-ban, köszönhetően a tőzsdék járvánnyal szembeni váratlan rugalmasságának és a háztartások kiugróan növekedő megtakarításainak, derül ki a BCG Global Wealth 2021: When Clients Take the Lead című tanulmányából.

Ez a fejlemény eltért az elmúlt években tapasztalt válságok hatásától. A 2008-as gazdasági világválság alatt a pénzügyi vagyon 7,8 százalékkal esett vissza, míg a 2002-es dotcom tőzsdei lufi kipukkadása stagnáló globális vagyoni helyzetet hozott.

IllusztrációForrás: Shutterstock

Mivel az emberek a járvány és a lezárások alatt kevesebbet költöttek és többet takarítottak meg, a globális pénzügyi vagyon jelentősen növekedett. Sokan az alacsony hozamú értékpapíroktól a magasabb hozam érdekében az alternatív befektetések felé fordultak. Ennek eredményeként az ingatlanvagyon is minden idők legmagasabb szintjét érte el 2020-ban: 235 ezer milliárd dollárt. Ázsiában, ahol a legnagyobb vagyon koncentrálódik reáleszközökben (az összérték 64 százaléka), a pénzügyi vagyon növekedése meghaladhatja az elkövetkező években a reáleszközök növekedését. Az ázsiai befektetési alapok lesznek a leggyorsabban növekvő pénzügyi osztály, a várható éves növekedési rátjuk (CAGR) 2025-ig 11,6 százalék lesz, a BCG szerint.

A globális pénzügyi vagyonnövekedés, összhangban a várható gazdasági fellendüléssel, a BCG szerint a következő öt évben továbbra is folytatódni fog. Észak-Amerika, Ázsia (Japán kivételével) és Nyugat-Európa lesznek a pénzügyi vagyon további gyarapodásának vezetői – 2025-ig az újonnan generált vagyon 87 százaléka ezekben a régiókban jön majd létre. Ázsia (Japán nélkül) kiugró pénzügyi vagyonnövekedésének eredményeként a BCG előrejelzése szerint Hong Kong 2023-ra át fogja venni Svájc piacvezető szerepét a határon átnyúló vagyonok kezelésében.

Az új ultragazdagok: Kína meg fogja előzni az Egyesült Államokat

Az „ultragazdag" vagyoni kategória csoportja, vagyis az olyan személyek, akiknek a vagyona meghaladja a 100 millió dollárt, 2020-ban 6 ezer emberrel bővült 60 ezer főre. Számuk évente 9 százalékkal nő 2015 óta. Ők jelenleg 22 ezer milliárd dollár befektetett vagyonnal rendelkeznek, amely a világ teljes vagyonának 15 százaléka.

A BCG tanulmánya szerint Kína jó úton halad afelé, hogy megelőzze az Egyesült Államokat az ultragazdagok számában az évtized végére. Ha Kínában a befektethető vagyon továbbra is a jelenlegi 13 százalékos éves ütemben nő, 2029-re a kínai ultragazdagok vagyona 10,4 ezer milliárd dollárra fog rúgni, magasabb lesz, mint bárhol másutt. Az Egyesült Államok szorosan követi majd, 2029-re a BCG előrejelzései szerint az amerikai ultragazdagok vagyona 9,9 ezer milliárd dollár lesz.

A következő generáció előretörésével az ultragazdagok szegmense is átalakuláson megy át. Az új generáció – a 20 és 50 év közöttiek – hosszabb befektetési horizonttal rendelkeznek, nagyobb a kockázatvállalási hajlandóságuk, és gyakran vágynak arra, hogy vagyonukat pozitív társadalmi hatások elérésére, valamint a biztos megtérülés érdekében használják fel. Sok vagyonkezelő még nem áll készen arra, hogy ezeket az új ultragazdagokat kiszolgálja.

A gyorsan növekvő piacok hatalmas lehetőséget jelentenek, ugyanakkor a vagyonkezelőknek meg kell érteniük a helyi különbségeket és a kulcsfontosságú demográfiai változásokat, mint például az elöregedés, mondta tanulmányában a BCG. Példaként, a nők az ultragazdagok 12 százalékát teszik ki, többségük az Egyesült Államokban, Németországban és Kínában él. A következő generációs szegmens is a növekedés meghatározó mozgatórugója lesz az elkövetkező évtizedben. Legyen szó egyszerű igényekről vagy rendkívül gazdag ügyfelekről, személyre szabott szolgáltatást kell kínálni, hogy a növekedés következő hullámát a vagyonkezelők meg tudják lovagolni.