Ha van online pénztárgép, elektronikusan is fizethetünk a kereskedőnél - MNB Pénzügyi sarok

Nyíregyháza, 2016. december 30. Egy nyíregyházi masszőr vállalkozó nyugtát ad a tíz napja átvett online pénztárgépével 2016. december 30-án. Egymillió forintra is bírságolhatók január 1-jétől az újonnan online pénztárgép használatára kötelezett tevékenységi körbe tartozók közül azok, akik januártól elmulasztják a bizonylat kiállítását, kivéve, ha nyugta helyett számlát állítanak ki, és valamennyi számláról havonta adatot szolgáltatnak. MTI Fotó: Balázs Attila

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi sarok rovatában ma az alábbi kérdésre keressük a választ a jegybank szakértőitől: „Úgy tudom, ez évtől minden szolgáltatónál fizethetnék bankkártyával, az autószerelőm mégsem engedte. Ez szabályos?" (W. Lajos, Szécsény). A témában Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője válaszol.

A kereskedelmi törvény módosítása nyomán 2021 januárjától az online pénztárgépet használó szolgáltatók, kereskedők kötelesek lehetővé tenni, hogy ne csak készpénzzel, de elektronikus úton is fizethessünk náluk. Az MNB becslései szerint az eddigieken túl így körülbelül 60 ezer vállalkozásnak – például minden gyógyszertárnak, autószerelőnek, -alkatrész-kereskedőnek, utazási irodának, taxisnak, kölcsönzőnek stb. – kell biztosítania ezt.

Mostanáig az összes fizetési ügylet körülbelül ötöde ezen kereskedőknél történt, tehát a digitális fizetés bevezetése náluk is óriási változást hoz.

Van viszont néhány kisebb egyéb vállalkozási ág, amelyek ugyan egy online platformon küldik be számláikat az adóhatóságnak, de továbbra sincs online pénztárgép-üzemeltetési kötelezettségük. Utóbbiaknál változatlanul nem kötelező a készpénz mellett lehetővé tenni a megrendelt szolgáltatás, termék elektronikus fizetését, de önként biztosíthatják ezt a lehetőséget.

Az online pénztárgépet használó kereskedők, szolgáltatók a bankkártyás megoldás mellett egyéb módon is lehetővé tehetik az elektronikus fizetést. Vagyis nem kell fizikai kártyaelfogadó (POS) terminált telepíteniük akkor, ha a törvényi kötelezettségnek úgy felelnek meg, hogy az azonnali fizetésre épülő új fizetési megoldást (akár a számla okostelefonos QR-kód leolvasásával vagy például mobilszámunkra történő utalással), vagy akár további modern kártyaelfogadó megoldást alkalmaznak. Utóbbi olyan applikációkat jelent, ahol megadhatjuk bankkártyánk számát és néhány azonosítóval hagyhatjuk jóvá a fizetést.

Persze lehet, hogy jó pár szolgáltató, kereskedő mégis a valós (vagy mobilalkalmazás segítségével nyújtott virtuális) POS-terminál beszerzése mellett dönt. Az állam ugyanis idén június 30-ig 80 ezer forint egyszeri vissza nem térítendő támogatást ad ennek telepítési költségeire.

Képünk illusztráció Forrás: MTI/Balázs Attila

Ha tehát rendszeresen vásárlunk, veszünk igénybe szolgáltatásokat egy kereskedőnél vagy vállalkozásnál, érdemes előzetesen tájékozódni, hogy ő pontosan milyen típusú elektronikus fizetési lehetőséget vezetett be! Ha van okostelefonunk és rajta mobilbankunk is, akkor természetesen a helyszínen intézhetjük másodpercek alatt az azonnali átutalást az applikáció segítségével.

Elképzelhető az is, hogy szolgáltatónk az azonnali átutalás egyszerűbbé tétele érdekében korábban úgynevezett másodlagos azonosítót (például mobilszámot vagy e-mail címet) adott meg saját bankjánál.

Ez annyit jelent, hogy a továbbiakban, ha fizetünk neki, nem kell minden alkalommal lediktálnia nekünk a hosszú számsorokból álló bankszámlaszámát. Elég, ha annyit mond nekünk, hogy a jól ismert mobilszámára utaljunk. Az ő és a mi bankunk is tudni fogja a dolgát, és a fizetés sikeres (és a bankkártyással megegyezően gyors) lesz.

A fizetés emellett történhet úgy is, hogy a kereskedő, szolgáltató a teljesítendő számlánkról fizetési kérelmet küld nekünk, amelyik megjelenik az internet/mobilbankunkba belépve.

Ha e kérelmet alaposan ellenőriztük, azaz megvizsgáltuk, hogy jogos-e a kért összeg és valóban a megfelelő szolgáltatótól érkezett, akkor csak egy mozdulattal jóvá kell hagynunk. Nincs szükség például további adatok, azonosítók megadására.

Azt, hogy az idén januártól kötelező elektronikus fizetést az adott szolgáltatók, kereskedők ténylegesen bevezették-e a székhelyük szerinti – kereskedelmi hatósági feladatot ellátó – települési, kerületi jegyzők ellenőrzik.

válaszolt Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője