Az elmúlt több mint egy évszázadban a repülőgépek iparágát folyamatosan változtatta meg a technológia fejlődése. A 21. században sincs ez másképp, és különösen a globális energiapiaci folyamatoknak köszönhetően, most újabb nagy átalakulás kapujában áll a szektor.

Amikor tavaly szeptemberben Angliában felszállt egy hidrogén-üzemanyagcellás repülőgép, amely utasokat is képes szállítani, már mindenki láthatta, hogy elkezdődött a globális repülőgépipar átalakulása.

Szintén szeptemberben az Airbus részleteket közölt három, ugyancsak hidrogén-meghajtású gép tervéről, melyek 2035-ben már élesben is működésbe léphetnek. Legutóbb pedig a United Airlines jelentette be, hogy kereskedelmi szerződést írt alá a Boom Supersonic nevű vállalattal. Utóbbi projekt célja, hogy a jövőben az Overture nevű repülőgép (melyet még meg kell építeni) 100 százalékban fenntartható üzemanyaggal működjön.

A fentiek célja egységesen az, hogy csökkentse a légiközlekedés környezeti lábnyomát, mivel ez az iparág igen jelentős szennyezőnek számít, vagyis világos, hogy nem kerülheti meg a globális energiapiaci átállást – írja a CNBC.

Átalakulás előtt a globális repülőgépiparForrás: AFP/Cooper Neill

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) számításai szerint a globális repülőgépipar szén-dioxid-kibocsátása „élesen emelkedett" az elmúlt két évtizedben, 2019-re elérve a majdnem 1 gigatonnás kibocsátást. Ez azt jelenti, hogy ez az egyetlen szektor felelt fosszilis tüzelőanyagokhoz kötődő teljes szén-dioxid-kibocsátás nagyjából 2,8 százalékáért.

Nem véletlen, hogy az iparági elemzők igyekeznek leszögezni, a szektor számára jelenleg vezető prioritás, hogy megoldást találjanak a szennyezés kérdésére. Itt számos megoldási lehetőség adódik, a különböző anyagfelhasználástól a fent említett, alternatív üzemanyagokig.

A hidrogéncella jelenleg még csak kisebb gépeken működik és viszonylag korlátozott távon, de ezzel párhuzamosan jó ideje folynak projektek az elektromos meghajtás körül is. A Volocopter vagy a Lilium egyaránt fejleszt elektromos, függőlegesen fel- és leszálló gépeket (eVTOL).

Számos izgalmas fejlesztés zajlik jelenleg is a repülőgépiparbanForrás: Volocopter

A távolság azért is fontos, mert a hidrogéncellás és elektromos gépek jelenleg csak 1000 kilométer körüli távon működőképesek, miközben az elemzők szerint az ideális a 3000 kilométer fölötti táv elérése lenne.

Összevetésképpen, az Eurocontrol idén közzétett adatai szerint 2020-ban az európai repterekről induló járatok mintegy 6 százaléka tett meg 4000 kilométernél hosszabb távot.

Fenntarthatósági szempontból viszont nagyon fontos lenne, hogy a hosszabb útvonalakon is lehessen új megoldásokkal futó gépeket üzemeltetni.