A magyar tengernél járva sokakat a mai napig a hatalmába kerít egyfajta retró életérzés, és a nyaralás elengedhetetlen részeként elfogyasztanak egy jó balatoni hekket is. A büfések pedig - ahogy évtizedekkel ezelőtt - ma is előszeretettel viccelődnek azzal, hogy most fogták a Balatonból a halat, azért olyan friss és finom. A hekk a legkedveltebb balatoni ételek közé tartozik, viszonylag kevesen tudják azonban, hogy nem a Balatonból származik. Mindenki kedvenc sült hala valójában egy tengeri ragadozóhal, amely a távoli dél-amerikai partoktól érkezik hozzánk.

A balatoni hekk sokáig - és ez talán még a mai napig igaz - úgy élt a laikus halfogyasztók tudatában, hogy a magyar tengerben élő, hazai halunk.  A két kifejezés a köznapi használatban teljesen összeforrt egymással, holott eredetileg semmi közük egymáshoz: a hekket ugyanis nem a Balatonban fogják.  

Ennek ellenére különleges mítoszt szőttek az elmúlt évtizedek a balatoni hekk köré, sokak számára a balatoni nyaralás elmaradhatatlan része volt - és az a mai napig - a hekkfogyasztás, amikor jóllakottan, esetleg egy korsó sör után büszkén kijelentették: 

A jó magyar hekknek nincsen párja! Bizonyára a Balaton ad neki ilyen finom ízt!

Büfé a Balatonnál - 1974Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán

De honnan is származik a "hamisítatlan" balatoni hekk?

Több mint tízezer kilométernyi távolságból, általában az argentin és a chilei partoktól. Hatalmas tömbökbe fagyasztva érkezik ezekről a távoli vidékekről, miközben a hazai halsütödések szép nagy betűkkel hirdetik, hogy balatoni hekket árulnak.

Ám az is érdekes kérdés, hogyan került a hekk a Balatonhoz, hogyan alakult ki a magyar tengert és a halat összekötő mítosz.

A történet még a '60-as, '70-es években kezdődött, amikor egyre kevesebb, valóban balatoni keszeget halásztak a tóból. Ugyanakkor jelentős mennyiségek kerültek belőle kivitelre. A halexport miatt viszont halhiány alakult ki az országban, és ennek következtében a keszeg ára az egekbe szökött. Ekkor született meg a teljesen logikus megoldás: hozzunk be Argentínából tengeri csukát! Megkezdődhetett az új halfajtának a behozatala, természetesen valutáért, melynek vállalati kiutalását szigorúan felügyelte az akkori államigazgatás. A gazdasági és politikai rendszerváltást megelőzően, az állami monopóliumként működő Halértékesítő Vállalat (HALÉRT) bonyolította a halászati ágazat belkereskedelmi ügyleteit, míg a külkereskedelmi ügyletek bonyolítását a TERIMPEX vállalat végezte, amelyet elsődlegesen az élő állat és állati termék, külkereskedelmi forgalmának lebonyolítására hoztak létre, írja a Ma-Hal történeti összefoglalója.

Siófok, büfésor a vasútállomásnál - 1957Forrás: Fortepan / Fortepan

A sütödék ebben az időszakban - tapasztalva a keszeg árának növekedését, és a folyamatosan növekvő keresletet -, egyszerűen lecserélték a balatonit a tengeri halra. Az egyre nagyobb tömegben érkező nyaralók pedig szinte észrevétlenül tudomásul vették, hogy most már a hekk a balatoni sült hal.  Népszerűségét egyébként a mai napig töretlenül őrzi.

A képen a Halértékesítő Vállalat hűtőkamrájának egy részlete látható. Budapest, IX. kerület, Ferencváros, Gönczy Pál utca 4. alatt, 1956-banForrás: MANDA/: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeu

Ezért válhatott népszerűvé a hekk

A hekk nemcsak hogy olcsóbb, mint a keszeg, de nagyon egyszerű az elkészítése is. A keszegfélék jóval szálkásabbak, a ponty zsírosabb, a süllő pedig drágább, mint távoli rokonuk.

Siófok, Petőfi sétány, strandbüfé - 1959Forrás: Fortepan / Bauer Sándor

Húsa jó minőségű, semleges ízű, jól átmosva nincs is halszaga. Megsütve húsa szép fehér színű és roppanós, könnyedén elválik a csontjától. Mivel leginkább feldolgozva érkezik hazánkba, szinte csak ki kell sütni, ezért az éttermeknek, sütödéknek egyaránt remek alapanyag. 

Tengeri ragadozóhal
A hekk ragadozóhal, tudományos nevén Merluccius merluccius, gyakorlatilag a tőkehalak családjába tartozó tengeri csuka. Kevésbé ismert magyar neve a csacsihal, a tengeri csuka vagy a szürke tőkehal. Legnagyobb hosszúsága 1-1,6 méter, és 10-16 kilogrammosra nő, nagyjából akkorára, mint a nálunk honos édesvízi társa, a csuka. Teste torpedószerűen megnyúlt. A hal fehér-ezüstös színezetű, szeme alá húzódott szája és hosszú, hegyes fogai igazi kegyetlen ragadozó kinézetet kölcsönöznek neki. Az Atlanti-óceán európai partjai mentén, Észak-Skandináviától és Izlandtól Észak-Afrikáig honos. Argentína, Chile, Peru és Afrika partjairól kerül főleg Európába.

Mivel szinte szálkamentes, így gyerekeknek is bátrabban lehet adniAz a legenda azonban nem igaz, hogy teljesen szálkátlan lenne,  mert finom húsa megsülve ugyan valóban könnyedén leválik a csontjáról, azonban szálkátlannak aligha nevezhetjük. A hátán, általában a hátúszója környékén fordulhat elő főleg szálka, de ezeket is könnyedén eltávolíthatjuk.

Elkészítési módjai rendkívül változatosak. Készülhet sima, egyszerű paprikás lisztben, mezei panírban, de akár sörtésztában is. Sütőben is elkészíthető, alufóliába zárva különféle zöldségekkel, fűszerekkel. Emellett természetesen serpenyőben is lehet készíteni. 

Van olyan, hogy "balatoni hal"?
Azért, mert a balatoni hekk valójában nem balatoni, mintsem inkább dél-amerikai, a "balatoni hal" fogalom egyáltalán nem tartalom nélküli, sőt, ellenkezőleg. Ahogy az Origo ebben a cikkében arról beszámolt, „balatoni hal" elnevezéssel a fogassüllő és a ponty uniós oltalmat kapott. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként az EU területén „Balatoni hal"-nak csak a termékleírásában rögzített, követelményeknek megfelelően tenyésztett pontyot és fogassüllőt lehet nevezni. A „Balatoni hal" tenyésztése kizárólag a Balaton vízgyűjtő területén történhet.

Szinte minden sütödének megvan a maga titkos receptje, van, ahol a paprikás bundára, máshol a fokhagymásra esküsznek, és olyan is van, ahol sima bundával készítik. Egyes helyeken különleges fűszerezést kap a hal, másutt inkább egyszerűbbet. 

Forrás: Balatoninapok.hu és Pecacsarnok.hu