Döntött az MNB Monetáris Tanácsa az alapkamat mértékéről.

A Magyar Nemzeti Bank honlapján a kamatdöntést követően megjelent rendelet szövege szerint, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntésére tekintettel a jegybank elnöke a következőket rendeli el:

a jegybanki alapkamat mértéke 0,90%-ra változik 2021. június 23-i hatállyal.

A Magyar Nemzeti Bank épületeFotó: Polyák Attila - Origo

Ez 30 bázispontos emelést jelent.

A most bejelentett jegybanki alapkamatszintet legutoljára 2016. május 25-én jegyezték. Ezt követően a Monetáris Tanács két lépcsőben csökkentette a ma még érvényes 0,60%-os mértékre a szintet.

Ez áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, áll a jegybank oldalán megjelent indoklásban. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaságpolitikáját, illetve a 2021. augusztus 2-ától kibővülő mandátuma alapján a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját is.

Az elmúlt hónapokban egyre több országban megkezdődött a gazdaságok újranyitása, amelynek ütemét a járványhelyzet alakulása és a lakosság átoltottsági szintje jelentősen befolyásolja. A világkereskedelem és a világgazdaság ipari termelése már meghaladja a járvány előtti szinteket, és a szolgáltató szektor kilátásai is javultak. 2021 első negyedévében a beérkezett GDP adatok számos ország és a régió esetében is jelentősen meghaladták az előzetes várakozásokat - írják.

A kockázatvállalási hajlandóságot továbbra is elsősorban a koronavírussal kapcsolatos fejlemények, a globális ellátási problémák és a reflációs félelmek alakították. Az év eleje óta jelentősen növekedtek a nyersanyagárak, az olaj világpiaci ára 70 dollár fölé emelkedett.

A Federal Reserve a júniusi kamatdöntő ülésen nem változtatott a laza monetáris kondíciókon, és megerősítette az eszközvásárlási programok változatlan ütemben történő folytatását. A döntéshozók szerint az infláció emelkedése főként átmeneti tényezőkhöz köthető, azonban az inflációs várakozások is emelkedtek az elmúlt időszakban. Az Európai Központi Bank a harmadik negyedévben is fenntartja a pandémiás vészhelyzeti eszközvásárlási program (PEPP) keretében végrehajtott vásárlások – második negyedévben megemelt – ütemét.

A régióban ugyanakkor az elmúlt időszakban több jegybank is jelezte, hogy az inflációs kilátások emelkedése miatt szükség esetén készen áll a monetáris kondíciók szigorítására. Az előző kamatdöntés óta a lengyel jegybank nem változtatott az irányadó rátán - hívták fel a figyelmet.

A magyar gazdaság a koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt is tovább bővült. 2021 első negyedévében a hazai GDP 2,0 százalékkal növekedett az előző negyedévhez képest, míg 2,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől. A beérkezett adat érdemben meghaladta az előzetes várakozásokat. A bérdinamika a járvány ellenére élénk maradt, miközben a munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony.

A hazai lakosság átoltottsági szintje az Európai Unió élvonalába tartozik, ami megfelelő alapot adott a gazdasági élet újraindításához. Az európai átlagnál korábbi nyitás következtében a gazdaság helyreállása a második negyedévben jelentősen felgyorsul. A valós idejű adatok a második negyedévre kétszámjegyű gazdasági növekedést jeleznek. A magyar gazdaság kibocsátása a harmadik negyedévben elérheti a válság előtti szintjét. Az ipar gyors kilábalását a kiskereskedelem követi, míg a járványnak leginkább kitett szolgáltatószektor kilábalása jobban elhúzódik.

Az előrejelzési horizonton a historikusan magas beruházási ráta tovább emelkedik. A hazai export teljesítménye a külpiacok helyreállásával 2021-ben már érdemi javulást mutat. A korábbi években kiépült új exportkapacitások termelése beindul, amivel az export bővülése a teljes előrejelzési horizonton a GDP-növekedés fontos forrása marad. A lakossági kereslet a korlátozások fokozatos feloldásával párhuzamosan élénkül. Az MNB felfelé módosított növekedési előrejelzése szerint az idei évben a magyar gazdaság 6,2, 2022-ben 5,5, míg 2023-ban 3,5 százalékkal bővül.

2021 májusában az éves összevetésben számított infláció 5,1, míg a maginfláció 3,4 százalékon alakult. Az előző hónaphoz képest a fogyasztóiár-index nem változott, míg a maginfláció 0,3 százalékponttal nőtt. Az infláció az MNB várakozásainak megfelelően alakult, azonban annak szerkezete megerősíti az újranyitáshoz kapcsolódó felfelé mutató inflációs kockázatok megjelenését. A kereslet gyors helyreállása lehetőséget ad az év eleje óta megemelkedett alapanyag-költségek fogyasztói árakban történő érvényesítésére. Április óta a piaci szolgáltatások és az iparcikkek áremelkedése gyorsult, miközben az inflációs alapfolyamat-mutatók is emelkedtek.

Az infláció az év végéig jellemzően a jegybanki toleranciasáv fölött alakul. A második negyedévi kiugrását követően a nyári hónapokban a fogyasztóiár-index csak a korábban vártnál lassabb ütemben csökken 4 százalék közelébe, majd az év végén ismét enyhén emelkedik. Az éves átlagos infláció 2021-ben a márciusi előrejelzéshez képest magasabb, 4,1 százalék lehet. A bázishatások következtében az infláció 2022 elején várhatóan újból a jegybanki toleraciasávba süllyed és a monetáris politikai lépések következtében 2022 közepétől a jegybanki cél körül stabilizálódik.

A Monetáris Tanács megítélése szerint kulcsfontosságú az inflációs várakozások megfelelő horgonyzottságának biztosítása. Az inflációs kilátásokat övező felfelé mutató kockázatok általánosan erősödtek. Az eurozóna és az USA inflációja az év eleje óta emelkedett. A nyersanyagárak és a nemzetközi szállítmányozás költségeinek tartós növekedése magasabb külső inflációs környezet irányába mutat. A hazai gazdaság gyors újraindulásával átmenetileg ismét fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban várhatóan újból szűkössé váló munkaerőpiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva az inflációs kockázatok növekedését okozzák. A globális refláció és tartós nyersanyagár-emelkedés, valamint a gazdaság újraindítása során esetlegesen jelentkező másodkörös inflációs hatások jelentik a legnagyobb kockázatot az inflációs kilátásokra.

A 2020-as 8,1 százalék után 2021-től a költségvetés hiánya mérséklődik, amivel párhuzamosan az államadósság-ráta ismét csökkenő pályára áll. Az előrejelzési horizonton tovább emelkedik a folyó fizetési mérleg többlete és a gazdaság külső finanszírozási képessége. Folytatódik az ország nettó külső adósságának mérséklődése.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az árstabilitás biztosítása, az inflációs kockázatok tartós hatásainak megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében kamatemelési ciklus indítása indokolt. Ennek megfelelően a Monetáris Tanács a jegybanki alapkamat mértékét 30 bázisponttal, 0,9 százalékra emelte. Az O/N betéti kamatot -0,05 százalékon, valamint az O/N és az 1 hetes fedezett hiteleszközök kamatát 1,85 százalékon változatlanul tartotta. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg. A Monetáris Tanács megítélése szerint az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamat 0,9 százalékos szintjére történő emelése indokolt.

Az MNB június végén – az előző negyedévekhez hasonlóan – ismét eurolikviditást nyújtó devizaswap tendereket tart. Az MNB aktív piaci jelenléttel tompítja a negyedévvégi nemzetközi swappiaci feszültségek hazai begyűrűzését, hozzájárulva a monetáris kondíciók stabilitásának megőrzéséhez és ezen keresztül az árstabilitás fenntartásához.

A Monetáris Tanács a kamatkondíciók szigorításával párhuzamosan megkezdi a hosszú futamidőn ható eszközök alkalmazásának átalakítását. A gazdasági kilábalás gyorsulása lehetővé teszi, hogy egyes válságkezelő eszközöket a jegybank kivezessen. Ennek megfelelően az NHP Hajrát a 3000 milliárd forintos keret kimerülésével a jegybank lezárja. Ugyanakkor az MNB környezeti fenntarthatóságot támogató eszközöket kíván bevezetni. A Monetáris Tanács a következő hónapokban ad tájékoztatást az egyes eszközökről.

A Monetáris Tanács változatlanul a monetáris politikai eszköztár kulcsfontosságú elemének tartja az állampapír-vásárlási programot, amelyet a járvány harmadik hulláma alatt és a változékony nemzetközi pénzpiaci környezetben is sikeresnek ítél. A jegybanki vásárlások hozzájárultak az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének fenntartásához, valamint erősítették a monetáris transzmisszió hatékonyságát. Az MNB a programot továbbra is tartós piaci jelenlét mellett, a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni.

A Monetáris Tanács elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett- emelik ki az indoklásban.

A Tanács az árstabilitás biztosítása, az inflációs kockázatok tartós hatásainak megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében kamatemelési ciklust indít. A Monetáris Tanács szerint az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak. Az inflációs kilátások és kockázatok alakulásával kapcsolatban a Tanács adatvezérelt módon, havi kamatdöntő ülésein értékeli a monetáris kondíciók további szigorításának szükségességét. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon, a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

Módosul a monetáris politika

Matolcsy György, az MNB elnöke a kamatdöntés bejelentése utáni online sajtótájékoztatón a döntés hátterének ismertetésében kifejtette, hogy a 10 év utáni kamatemelés egyúttalaz eddigi monetáris politika módosítását jelenti.

Ez összefüggésben van azzal, hogy Magyarországon jelentős az átoltottság, ami felgyorsítja a gazdasági helyreállást, a magyar gazdaság pedig akár 6 százalékos növekedést is elérhet idén, míg 2022-ben 5,5 százalékot.

Ez a korábbi prognózis emelését jelenti.

Ez ugyanakkor szükségessé teszi az emelkedő árakra való jegybanki reagálást.

Matolcsy György arról beszélt, hogy

  • nem egyszeri kamatemelésről van szó, hanem egy kamatemelési ciklus indul el, ami addig tart, amíg az infláció el nem éri a jegybanki célt, ami most 3 százalék körül van; a jegybank számára fontos és egyben törvényi kötelezettség az infláció kívánatos szinten tartása, jelenleg pedig a felfele mutató inflációs kockázatok veszélyt jelentenek a jegybank értékelése szerint
  • az alapkamat lesz a továbbiakban a monetáris politika fő irányítóeszköze, bár az 1 hetes betéti kamat megmarad, jelentősége kisebb lesz, sőt, szintje az alapkamat mértékéhez fog közelíteni.
  • a jegybank adatok és tények alapján, adatvezérelten havonta vizsgálja felül a monetáris folyamatokat és adatokat, így a ciklusok havi ütemezésűek lesznek.

A jegybank elnöke kiemelte, hogy az MNB az egyik legfontosabb értéknek tekinti a kormány és a jegybank közötti stratégiai együttműködést. Hangsúlyozta azt is: az infláció leszorítása számos gazdasági és társadalmi csoportnak érdeke, a jegybank pedig megteszi az ehhez szükséges lépéseket.

A jegybank elnöke után felszólaltak a jegybank alelnökei, egyben a monetáris tanács tagjai is. Virág Barnabás arról beszélt, hogy a jegybank nagyon komolyan gondolja az inflációs veszélyek elhárítását, ennek érdekében pedig havonta vizsgálja felül a monetáris folyamatokat. Kandrács Csaba a pénzügyi egyensúly fenntartásáról beszélt, többek között arról, hogy javaslatot dolgoznak ki a pénzintézetek számára a változó kamatozású hitelszerződések módosítására, hiszen ezekre a szerződésekre a hitelmoratórium bár kiterjed, de a változó kamat miatt akár jelentősen nőhet a visszafizetendő összeg mértéke, ami kockázatot jelent ügyféloldalon. Az alelnök szerint aki csak teheti, vállalja fel most a törlesztés folytatátását. Patai Mihály pedig arról beszélt, hogy a vállalkozások támogatására indított programok közül az NHP kifutó program mellett megmarad a vállalati kötvényvásárlási program, amely mostanáig már mintegy 1400 milliárd forint értékben segítette olcsó forrásokhoz a vállalkozásokat.