Felújítási láz dúl a fociláz mellett, a magyarok fele még idén renoválná otthonát

Magyarországon a lakosság 49 százaléka tervez lakás- vagy házfelújítást egy éven belül – derül ki az újHÁZ Centrum féléves Trendriportjából. Az építőanyag kereskedési hálózat reprezentatív kutatása szerint a felújítók több mint fele festést vagy tapétázást tervez, de közel harmaduk burkolat- vagy nyílászárócserébe, valamint szigetelési munkálatokba is belevágna. A renoválni vágyók átlagosan 2,4 millió forintos beruházással kalkulálnak, harmaduk pedig a finanszírozásához igénybe veszi majd az állami Otthonfelújítási Támogatást is. Az újHÁZ Centrum a lakosság mellett a kivitelezők körében is felmérést végzett a témában. A szakemberek közel kétharmada szerint jelenleg átlagosan 3-8 hónappal előre tudnak megbízásokat vállalni, az alapanyag ára mellett pedig megváltozott munkadíjakra is kell számítani: a megkérdezett kivitelezők közel felénél 11-30 százalékos árnövekedés volt megfigyelhető 2021 első négy hónapjában.

Jelentős áremelkedések és lakáspiaci programok jellemzik az építőipari piacot 2021 első négy hónapjában. Az újHÁZ Centrum tavaszi Trendriportjában azt vizsgálta, milyen folyamatok alakítják a nemzetközi lakáspiacot, mit tapasztalnak a hazai szakemberek, illetve milyen felújításokat és milyen konstrukciókkal tervez a lakosság.

Nemzetközi helyzet: árváltozások és lakáspiaci programok

Az építőanyagkereskedés-hálózat szerint az építőiparban a kereslet megélénkült, a kínálatban pedig zavarok támadtak, ami további áremelkedésekhez vezetett. A szektornak az árak megugrása mellett további nehézségekkel is szembe kellett néznie. Az egyes nemzetek (például USA és Kanada, Kína és Ausztrália) közötti konfliktusok miatt megnőtt a fa és az acél ára, a járványhelyzet hatására pedig a konténerbérlés, a tengeri szállítás költségei is növekedtek. További ellátási láncon belüli nehézségeket, illetve megnövekedett szállítási időket eredményezett a BASF vegyiüzem leégése, illetve az Evergiven hajó megfeneklése is, ami a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalán okozott gondokat.

Európában a lakáspiac az egyik legnagyobb gazdasági szektor. Az Unió 2019-ben a GDP 5,3 százalékát fektette a lakhatásba, és célja, hogy 2030-ra legalább megkétszereződjön a lakáscélú épületek éves energiafelújítási aránya, azaz megközelítőleg 35 millió épületet újítsanak fel.

A Covid-19 okozta piaci zavarok és a magas építőanyag-árak ellenére ezért a lakásfelújítások, a korszerűsítések nem álltak meg, sőt a globális, különösen az európai mentőcsomagoknak sokféle eleme jelent meg a vírus hatására. Az északi országok a lakásfelújítást szociális rászorultsághoz, míg a latin országok energetikai korszerűsítéshez kötötték.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

A FIEC (European Construction Industry Federation) 2020-as adatai alapján a felújítások az építőipar összes beruházásának csaknem 30 százalékát tették ki, a felújítások száma azonban 3,7 százalékkal csökkent az Európai Unióban. A leginkább érintett országok Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Lengyelország voltak, míg az ilyen típusú befektetések száma Németországban, Portugáliában, Svédországban és Hollandiában pozitív irányba változott.

A szervezet megállapítása szerint 2020-ban az EU-ban 7,8 százalékos csökkenés figyelhető meg az épülő ingatlanok, 3,7 százalékos pedig a felújítások reálértékét tekintve.

A KSH legfrissebb adatai szerint Magyarországon 2021. I. negyedévében 6153 új lakás épült, 29 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. A kiadott építési engedélyek, valamint az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 6946 volt, ami 1,2 százalékos csökkenést jelent 2020. I. negyedévéhez képest.

Bár a fővárosban idén visszaesett az építési kedv 2020 azonos időszakához képest, az ország nagy részén jelentős növekedés tapasztalható: a megyei jogú városokban 77 százalékkal, a többi városban 82 százalékkal, a községekben pedig 84 százalékkal több lakás építésébe kezdtek bele.

Ingatlankörkép: az árakat befolyásoló tényezők

Az ingatlanárakat nemzetközi viszonylatban is számos folyamat alakította. Az alapanyagköltségek és munkadíjak emelkedése mellett megfigyelhető többek között, hogy a Covid-19 járvány miatt megváltozott az emberek komfortérzete, így az ezzel kapcsolatos elvárásaik is nagyobbak lettek, magasabb minőségre vágynak. A kormányok pedig egyre szigorúbb szabályozásokat vezetnek be az az ingatlanpiacon a környezettudatosság és az energiahatékonyság érdekében.

A fenti tényezők mellett hatással van még az építőanyagok áremelkedésére a változó euró árfolyam, a szállítmányozásban használt üzemanyagok kapcsán a kőolaj-, valamint a szabadpiaci földgáz árának növekedése is, amelyet a gyártók többek között a cserepek, téglák kiégetéséhez használnak nagy mennyiségben.

Kérjük, lapozzon! A következő oldalon megtudhatja, hogyan újítanak fel a magyarok, illetve mivel számolnak a szakemberek.