A BBC számolt be arról a meglepő kutatási eredményről, hogy a koronavírus-járvány és így a hónapokig tartó lezárások ellenére tavaly több mint ötmillió ember lépett be a dollármilliomosok táborába.

Miközben a hírek a munkanélküliség megugrásáról, a munkahelyeken a létszámstopról, és a vállalkozások leállásáról, egyes szektorokban bezárásáról szóltak, a dollármilliomosok száma 2020-ban 5,2 millióval, 56,1 millióra nőtt világszerte - derült ki a Credit Suisse kutatásából.

Tavaly a felnőttek több mint 1 százaléka világszerte először lett milliomos. Vagyonuk növelésében a fellendülő tőzsdék és a szárnyaló ingatlanárak segítettek. A kutatók szerint a vagyonteremtés "teljesen elszakadni látszott" a világjárvány gazdasági bajaitól.

Anthony Shorrocks közgazdász, a Global Wealth Report szerzője szerint a világjárvány "rövid távon akut hatást gyakorolt a globális piacokra", de hozzátette, hogy ez "2020 júniusának végére nagyrészt megfordult".

A felnőttek közötti vagyoni különbségek azonban 2020-ban tovább nőttek, és Shorrocks szerint, ha az eszközár-emelkedéseket, például a lakásárak emelkedését kivesszük az elemzésből, "akkor a háztartások globális vagyona akár csökkenhetett is volna".

IllusztrációForrás: Origo

A jelentés kimutatta, hogy a teljes globális vagyon a tavalyi évben 7,4 százalékkal nőtt.

A XXI. század 21 éve során a 10.000 és 100.000 dollár közötti vagyonnal rendelkezők száma több mint háromszorosára nőtt, a 2000. évi 507 millióról 2020 közepére 1,7 milliárdra.

A kutatók szerint a növekedés a feltörekvő gazdaságok, különösen Kína növekvő jólétét és a fejlődő világ középosztályának bővülését tükrözi.Nannette Hechler-Fayd'herbe, a Credit Suisse befektetési igazgatója elmondta: "Tagadhatatlan, hogy a kormányok és a központi bankok intézkedései, amelyek a járvány által leginkább érintett egyének és vállalkozások támogatására irányuló masszív jövedelem átutalási programok megszervezésére irányultak, sikeresen elhárítottak egy teljes körű globális válságot".

Hozzátette: "A legnagyobb hatást azonban valószínűleg a központi bankok kamatlábainak csökkentése gyakorolta. Ez az egyik fő oka annak, hogy a részvényárak és a lakásárak virágoztak."

Hangsúlyozta azonban, hogy ezeknek a beavatkozásoknak "nagy ára volt".

"A GDP-hez viszonyított államadósság sok országban 20 százalékponttal vagy annál is többel nőtt. Az állami szektor nagyvonalú kifizetései a háztartásoknak azt eredményezték, hogy a háztartások rendelkezésre álló jövedelme viszonylag stabil maradt, sőt, néhány országban még nőtt is" - tette hozzá az elemző.